Blog fő cikk:
Kormányzati PPM-tanácsadás mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatallal
Mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatali támogatás minisztériumok, kormányok és közintézmények számára – a projektek prioritásainak meghatározásától a minisztériumközi portfólió-optimalizálásig
Összefoglaló: Mennyi további hatást lehetne kihozni a meglévő állami költségvetésekből?
Mi lenne, ha a kormányok ugyanazon költségvetési forrásokból nagyobb társadalmi hatást érhetnének el – pusztán a tervezett programjaik és beruházásaik jobb összehangolásával?
A kormányok, minisztériumok és közintézmények összetett kihívással szembesülnek: növekvő beruházási igények, korlátozott költségvetési források, hosszú távú kötelezettségek és egymással versengő politikai célkitűzések.
Az infrastruktúra, az oktatás, a digitalizáció, a védelem, az energia, a klímavédelem, a lakásépítés és a szociális biztonság versengenek a pénzügyi és szervezeti erőforrásokért.
Minden egyes intézkedés szakmailag indokolt, jogilag szükséges vagy politikailag kívánatos lehet.
De egy döntő kérdés gyakran megválaszolatlan marad:
A tervezett intézkedések összessége valóban a rendelkezésre álló költségvetési források keretein belül a lehető legjobb kombináció?
A klasszikus közszféra projekt- és portfóliómenedzsment (PPM) támogatja a közszféra projektjeinek tervezését, értékelését, prioritásainak meghatározását és irányítását.
Az összes lehetséges projektkombináció matematikai optimalizálása azonban önálló feladat.
Már 50 bináris projektdöntés esetén is elméletileg 2^50 = 1 125 899 906 842 624 lehetséges portfólió jön létre.
Ez körülbelül 1,126 billiárd elméleti kombinációnak felel meg.
Egyetlen minisztérium és költségvetési bizottság sem képes ezt a döntési teret manuális változat-összehasonlításokkal teljes mértékben átlátni.
Itt jön képbe a mesterséges intelligencián alapuló matematikai portfólióoptimalizálás.
A StratePlan az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencián alapuló optimalizálási megközelítésekkel, hogy nagy kombinatorikus döntési tereket vizsgáljon meg szisztematikusan.
A meghatározott célok, költségvetések és korlátozások figyelembevételével gazdasági és társadalmi szempontból hatékony projektkombinációk azonosíthatók és összehasonlíthatók egymással.
A döntő kérdés nem csupán az, hogy mely állami intézkedések célszerűek?
Hanem: A rendelkezésre álló intézkedések mely kombinációja eredményezi a hatályos keretfeltételek között a legmagasabb meghatározott gazdasági és társadalmi összhasznot?
1. Miért jelent az állami stratégia egyben matematikai portfólióproblémát is?
A közberuházási döntések komplex intézményi struktúrák keretein belül születnek.
A minisztériumok kidolgozzák a programokat. A szakosított osztályok megfogalmazzák az igényeket. A költségvetési osztályok megvizsgálják a pénzügyi mozgásteret. A kormányok meghatározzák a politikai prioritásokat. A parlamentek döntenek a költségvetési forrásokról.
Ezek a folyamatok elengedhetetlenek a demokratikus legitimáció, a jogszerűség és a nyilvános elszámoltathatóság szempontjából.
Ugyanakkor nem garantálják automatikusan, hogy a kiválasztott intézkedéskombináció a meghatározott célok és korlátok keretein belül matematikailag optimális legyen.
Egy beruházási program például gazdaságilag ésszerű lehet, ugyanakkor olyan forrásokat köthet le, amelyek más programok esetében nagyobb összhatást eredményeznének.
Több digitalizációs projekt is igényelhet ugyanazokat a szakembereket.
Az infrastrukturális projektek egymástól függhetnek.
A támogatási programok kiegészíthetik egymást, vagy versenghetnek a korlátozott költségvetési forrásokért.
Ez egy komplex portfólióproblémát eredményez.
Az állami beruházások hatása nem kizárólag az egyes intézkedések minőségéből fakad, hanem azok kombinációjából, időbeli megvalósításából és az erőforrások elosztásából is.
2. Miért nem elegendő önmagában a klasszikus kormányzati PPM?
A közszféra projekt- és portfóliómenedzsmentje (Public Project and Portfolio Management) támogatja a kormányokat és a közintézményeket projektjeik és programjaik strukturált irányításában.
A tipikus eszközök közé tartoznak:
- projektértékelések és üzleti tervek
- Prioritási mátrixok
- Költségvetési és beruházási tervezés
- Program- és projektellenőrzés
- Hatásmutatók és KPI-rendszerek
- Minisztériumi szintű költségvetés-irányítás
- Kockázati és előrehaladási jelentések
Ezek az eszközök átláthatóságot teremtenek és támogatják a közszféra projektjeinek irányítását.
Az egyes projektek rangsorolása azonban nem ad automatikusan választ arra a kérdésre, hogy melyik a legjobb kombináció.
Egy nagy egyéni hatással bíró projekt annyi erőforrást igényelhet, hogy több más projekt megvalósítása már nem lehetséges.
Ezek a többi intézkedés együttesen nagyobb társadalmi hasznot eredményezhetnének.
A legjobb egyedi intézkedés nem feltétlenül része a legjobb teljes portfóliónak.
Ezért a modern kormányzati PPM-nek a projektértékelés és a prioritások meghatározása mellett szüksége van egy matematikai optimalizációs szintre is.
3. Az exponenciális döntési tér: 50 projekt több mint egy billiárd kombinációt jelent
Ha minden projektet vagy kiválaszthatunk, vagy elvethetünk, akkor N projekt esetén elméletileg 2^N lehetséges kombináció jön létre.
A döntési tér exponenciálisan növekszik.
| Projektek száma | Elméleti kombinációk |
|---|---|
| 10 | 1 024 |
| 15 | 32 768 |
| 20 | 1 048 576 |
| 25 | 33 554 432 |
| 30 | 1 073 741 824 |
| 40 | 1 099 511 627 776 |
| 50 | 1 125 899 906 842 624 |
50 projekt esetén így körülbelül 1,126 billiárd elméletileg lehetséges portfólió jön létre.
Összehasonlításképpen: csillagászati becslések szerint a Tejút körülbelül 100–400 milliárd csillagot tartalmaz.
Egy 50 projektből álló bináris döntési tér tehát lényegesen több kombinációt foglal magában, mint amennyi csillag van a galaxisunkban.
Ezek közül a kombinációk közül nem mindegyik jogilag, pénzügyileg vagy szervezeti szempontból megengedett.
A jogi kötelezettségek, a költségvetési korlátok, az erőforrás-korlátozások és a projektek közötti függőségek szűkítik a megengedett döntési teret.
Ennek ellenére a nagyságrend jól szemlélteti a matematikai kihívást.
A kormányzati PPM-nek nem csupán az egyes projekteket kell értékelnie, hanem egy exponenciálisan növekvő döntési térből egy hatékony kombinációt is ki kell választania.
4. A valódi szűk keresztmetszet: a minisztériumok közötti tőkeallokáció
Az állami költségvetések gyakran minisztériumok, szakterületek, programok és alárendelt intézmények között vannak felosztva.
Minden szervezeti egység meghatározott feladatokat és célokat követ.
Ezen feladatkörökön belül a projekteket ésszerűen lehet rangsorolni, és az erőforrásokat hatékonyan lehet felhasználni.
Ennek ellenére az egyes részportfóliók elszigetelt optimalizálása kisebb összhasznot eredményezhet, mint egy koordinált megközelítés.
Példa:
Egy digitalizációs programhoz olyan informatikai szakemberekre van szükség, akiket egyidejűleg egy infrastrukturális projektbe is beosztottak.
Mindkét projekt önmagában gazdaságilag ésszerű lehet.
Párhuzamos megvalósításuk azonban erőforráshiányt okozhat.
A közös portfólióoptimalizálás figyelembe veheti az ilyen összefüggéseket, feltéve, hogy a szükséges adatok és korlátozások rendelkezésre állnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a költségvetési forrásokat tetszés szerint átcsoportosíthatják a minisztériumok között.
A minisztériumi hatásköröket, a célhoz kötött forrásokat és a költségvetési előírásokat kifejezetten figyelembe kell venni.
A minisztériumok közötti optimalizálás nem jelenti a politikai vagy jogi hatáskörök megszüntetését. Azt jelenti, hogy e hatáskörök keretein belül további, gazdasági és társadalmi szempontból hatékony alternatívákat kell vizsgálni.
5. Mit jelent a ROI a közszférában?
A vállalatoknál a befektetés megtérülése (ROI) egy gazdasági megtérülési mutatót jelöl.
A közszférában az értékelés összetettebb.
Az állami beruházások gyakran olyan célokat szolgálnak, amelyek nem mérhetők közvetlenül pénzügyi hozamokban.
Példák:
- az oktatás minőségének javítása
- a közlekedésbiztonság növelése
- a CO2-kibocsátás csökkentése
- az egészségügyi ellátás javítása
- A digitális közigazgatási kapacitás növelése
- A gazdasági versenyképesség erősítése
- A társadalmi részvétel javítása
- Az állami reziliencia növelése
Ezért meg kell különböztetni a pénzügyi ROI-t és a társadalmi hatást.
A gazdasági ROI megfelelő monetáris adatok alapján számítható ki.
A társadalmi hatás viszont meghatározott hatásmutatók, hatáspontszámok vagy más értékelési modellek segítségével ábrázolható.
Ha több hatásdimenziót kell egymással összehasonlítani, azokat következetesen kell meghatározni, és adott esetben súlyozni kell.
A magasabb társadalmi hatásindex nem feltétlenül egyenlő a magasabb pénzügyi megtérüléssel.
A matematikai optimalizálás mindkét szempontot támogathatja, feltéve, hogy a vonatkozó célértékeket és korlátozásokat megfelelően modellezik.
6. A társadalmi hatás matematikai értékelése: hatáspontszámok és stratégiai súlyozások
Az állami programok gyakran egyszerre több célt is követnek.
Egy infrastrukturális projekt például elősegítheti a gazdasági fejlődést, növelheti a közlekedésbiztonságot és csökkentheti a kibocsátást.
Egy oktatási program hosszú távon javíthatja a munkaerő képzettségét és erősítheti a társadalmi részvételt.
Ezeket a hatásokat nem lehet egyszerűen közvetlenül összehasonlítani egymással.
Az egyik lehetőség a szabványosított hatásmutatók meghatározása.
Például:
- Gazdasági hozzájárulás
- Oktatási hatás
- Társadalmi hatás
- Klimára gyakorolt hatás
- Infrastruktúra-hatás
- Stratégiai rugalmasság
A politikai döntéshozók meghatározhatják, hogy egy program vagy portfólió keretében mely célok különösen fontosak.
Egy szemléltető súlyozási modell például a következő prioritásokat alkalmazhatná:
- 30 % gazdasági hatás
- 25 % Oktatás és társadalmi részvétel
- 20 % infrastruktúra és ellátásbiztonság
- 15 % éghajlati hatás
- 10 % stratégiai reziliencia
Ezek a súlyozások nem jelentenek általános ajánlást.
Kizárólag egy lehetséges értékelési modell szemléltetésére szolgálnak.
Az alapul szolgáló mutatókat összehasonlítható skálákra kell hozni, és módszertanilag átlátható módon kell meghatározni.
A matematika nem határozza meg, mely politikai célok helyesek. Azt vizsgálja, mely projektkombináció felel meg legjobban a meghatározott céloknak a megengedett keretfeltételek között.
7. Költségvetési szimuláció és egyidejű portfólióoptimalizálás
A modern kormányzati PPM-tanácsadás két különböző elemzési feladatot tud összekapcsolni.
Az első feladat a költségvetési szimuláció.
Ez azt vizsgálja, hogyan változnak a pénzügyi keretfeltételek különböző feltételezések mellett.
A második feladat a matematikai portfólióoptimalizálás.
Ez azt vizsgálja, hogy a meghatározott korlátok mellett mely projektkombináció eredményezi a legnagyobb célhoz való hozzájárulást.
A költségvetési szimuláció például a következőket vizsgálja:
- az állami bevételek változásait
- a közkiadások alakulását
- a beruházási és finanszírozási mozgástér
- Többéves költségvetési terhek
- Kamat- és törlesztési kötelezettségek
- Különböző költségvetési feltételezések hatásai
A portfólióoptimalizálás például a következőket vizsgálja:
- Mely projekteket érdemes kiválasztani egy adott költségvetés keretein belül
- Mely kombináció eredményezi a legmagasabb meghatározott összhasznot
- Mely intézkedések szorítják ki más projekteket
- Hogyan befolyásolják a kötelező projektek az eredményt
- Milyen alternatívák merülnek fel más költségvetési keretek esetén
- Hogyan hatnak a stratégiai súlyozások a projektkiválasztásra
Ha a két modellt összekapcsoljuk, különböző pénzügyi forgatókönyveket lehet összehasonlítani az optimalizált befektetési portfóliókkal.
A költségvetési feltételezések módosítása. A projektkombináció újraszámítása. A pénzügyi és társadalmi hatások összehasonlítása.
Egy ilyen integrált megoldás feltételezi, hogy a költségvetési szimuláció és az optimalizációs modell technikai és szakmai szempontból is összekapcsolódjon egymással.
8. Gyakorlati példa: 50 állami beruházási projekt és korlátozott költségvetés
Vessünk egy pillantást egy leegyszerűsített állami beruházási programra.
Egy közigazgatási szerv 50 beruházási projektet tervez.
A teljes beruházási igény 220 millió euró.
A rendelkezésre álló beruházási költségvetés 81 millió euró.
Így a projektekre szánt összeg 139 millió euróval meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.
A közigazgatási szervnek választania kell.
Egy klasszikus prioritásrendezés a projekteket sürgősség, politikai jelentőség és szakmai értékelés szerint sorolhatná.
A matematikai portfólióoptimalizálás ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a 81 millió eurós költségvetési kereten belül mely kombináció eredményezi a legmagasabb meghatározott összhozzájárulást.
Ezen felül figyelembe vehetők a kötelező intézkedések, a projektek közötti függőségek és a stratégiai súlyozások is.
Milyen kérdéseket lehet ezzel vizsgálni?
- Melyik projektkombináció eredményezi a legnagyobb modellezett összhasznot 81 millió eurós költségvetés mellett?
- Hogyan változik a kiválasztás, ha a költségvetést 70 millió euróra csökkentjük?
- Milyen további intézkedések válnak lehetővé 90 millió eurós költségvetés esetén?
- Hogyan változik a portfólió, ha az oktatási intézkedések nagyobb súlyt kapnak?
- Milyen hatással járnak a kötelező infrastrukturális projektek?
- Milyen gazdasági és társadalmi célkonfliktusok merülnek fel?
Az eredmények összehasonlíthatók az eredeti beruházási tervvel.
Így kiderül, hogy a modell keretein belül léteznek-e olyan alternatív projektkombinációk, amelyek nagyobb összhatást eredményeznek.
Lehet, hogy a gazdasági hatást nem a kiegészítő költségvetési források, hanem a már tervezett beruházások jobb kombinációja biztosítja.
9. Jogi és szervezeti korlátozások: Miért igényel az állami optimalizálás többet, mint puszta matematikát
A közberuházási programok optimalizálása jelentősen eltér a szabadon felhasználható vállalati költségvetés optimalizálásától.
Az állami források jogi és intézményi előírásoknak vannak alávetve.
Ezek közé tartoznak például:
- Költségvetési jogi célhoz kötöttségek
- Törvényben előírt kötelező feladatok
- Minisztériumi hatáskörök
- Többéves kötelezettségvállalási keretek
- Támogatási jogi feltételek
- Közbeszerzési jog
- Szerződéses kötelezettségek
- Személyzeti és szervezeti kapacitások
Ezeket a keretfeltételeket figyelembe kell venni a matematikai modellezés során.
Egy jogilag kötelező erejű projektet nem szabad úgy kezelni, mint egy szabadon választható beruházási alternatívát.
Hasonlóképpen, a célhoz kötött költségvetési forrásokat sem lehet megfelelő jogalap nélkül más célokra felhasználni.
Az optimalizálás ezért különböző szinteken történhet.
Optimalizálás egy minisztériumon belül
Egy minisztérium a saját költségvetése keretein belül optimalizálja a rendelkezésre álló projektjeinek kiválasztását.
Optimalizálás egy programon belül
Egy támogatási vagy beruházási program a saját specifikus előírásai alapján vizsgálja az alternatív projektkombinációkat.
Koordinált, minisztériumok közötti optimalizálás
Több minisztérium vizsgálja a közös függőségeket és erőforrás-korlátozásokat anélkül, hogy automatikusan feloldaná a meglévő hatásköröket.
Stratégiai forgatókönyv-elemzés
A kormány megvizsgálja, hogy az alternatív politikai vagy pénzügyi keretfeltételek milyen hatással lennének a lehetséges beruházási portfóliókra.
A matematikai optimalizálásnak a valós jogi és szervezeti mozgásteret kell figyelembe vennie.
10. Hogyan támogatja a StratePlan a kormányzati PPM-et és a közberuházási programokat
A StratePlan-t komplex beruházási és projektportfóliók matematikai optimalizálására fejlesztették ki.
A technológia az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencia által támogatott megközelítésekkel.
A középpontban a lehetséges projektkombinációk vizsgálata áll, meghatározott célok és korlátozások mellett.
Egy alapvető gazdasági optimalizációs modellhez kezdetben csupán három adat szükséges projektenként:
- Projekt-ID: Az intézkedés egyértelmű azonosítója
- Kiadások: tervezett kiadások
- Bevétel: várható bevételek vagy gazdasági hozamok
Ezen felül meg kell határozni a rendelkezésre álló költségkeretet is.
Az adatok például egy meglévő Excel-projektlistából vihetők át.
A „Maximize Net Contribution” (Nettó hozzájárulás maximalizálása) célfüggvény esetén a kiválasztott portfólió várható teljes nettó hozzájárulása kerül maximalizálásra.
Kiegészítésképpen a portfólió ROI-ja is feltüntethető gazdasági mutatóként.
A nem pénzügyi célokat szolgáló állami programok esetében további hatásmutatókra és értékelési modellekre van szükség.
A modellezéstől függően további követelmények is figyelembe vehetők:
- Stratégiai súlyozások
- Kötelező projektek
- Projektfüggőségek
- Költségvetési korlátozások
- Erőforrás-korlátozások
- Többéves finanszírozási feltételek
- Kockázati és fenntarthatósági kritériumok
Az ilyen követelmények konkrét figyelembevétele megfelelő szakmai és műszaki modellezést igényel.
A StratePlan a hagyományos kormányzati tanácsadást kiegészíti a közberuházási döntések matematikai optimalizálásával.
11. Mi a különbség a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatali támogatás és a generatív mesterséges intelligencia között?
A mesterséges intelligencia fogalma különböző technológiákat és alkalmazási területeket foglal magában.
A közigazgatás számára fontos a világos megkülönböztetés.
Generatív mesterséges intelligencia
A generatív mesterséges intelligencia képes szövegeket összefoglalni, dokumentumokat készíteni, információkat strukturálni és döntéshozatali alapanyagokat előkészíteni.
Prediktív analitika
A prognosztikai modellek a rendelkezésre álló adatok alapján képesek becsülni a jövőbeli fejleményeket.
Matematikai portfólióoptimalizálás
A matematikai optimalizálási eljárások egy formálisan meghatározott döntési téren belül keresik a leghatékonyabb döntéseket.
Figyelembe veszik a célfüggvényeket, a döntési változókat és a korlátozásokat.
A StratePlan éppen ez utóbbi feladatot veszi célba.
Nem elsősorban arról van szó, hogy szöveget állítsunk elő a lehetséges döntésekről.
Hanem arról, hogy különböző projektkombinációkat matematikailag vizsgáljunk meg.
A generatív mesterséges intelligencia támogatja az információfeldolgozást. A matematikai döntéshozatali intelligencia támogatja a cselekvési alternatívák kiszámítását.
12. Élőben a kormányülésről: öt kérdés, öt matematikai forgatókönyv
A matematikai portfólióoptimalizálás egyik lényeges előnye abban rejlik, hogy lehetővé teszi a különböző keretfeltételek egymással való összehasonlítását.
A. forgatókönyv: A meglévő beruházási költségvetés
Egy pénzügyminiszter azt kérdezi:
„A tervezett beruházási intézkedéseink közül melyik kombinációja eredményezi a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül a legmagasabb meghatározott összteljesítményt?”
A beruházási portfóliót a meghatározott költségvetési és hatékonysági korlátok figyelembevételével optimalizálják.
B. forgatókönyv: A beruházási költségvetés csökkentése
A kormány azt kérdezi:
„Mely intézkedéseket válasszuk, ha beruházási költségvetésünket 15 %-kal kell csökkenteni?”
A költségvetési keretet kiigazítjuk, és a portfóliót újraszámoljuk.
C. forgatókönyv: Stratégiailag kötelező intézkedések
Egy miniszter azt kérdezi:
„Hogyan változik az összes portfólió, ha bizonyos infrastrukturális projekteket feltétlenül meg kell valósítani?”
Az érintett intézkedéseket kötelező korlátozásokként vesszük figyelembe.
D. forgatókönyv: A társadalmi hatások nagyobb súlyozása
A kormány azt kérdezi:
„Hogyan változik a projektkombináció, ha az oktatási és társadalmi hatásokra nagyobb súlyt helyezünk?”
A megfelelő értékelési paramétereket kiigazítják, és a portfóliót újra optimalizálják.
E. forgatókönyv: További beruházási források
Egy költségvetési bizottság felteszi a kérdést:
„Milyen további intézkedéseket tudnánk finanszírozni, ha további beruházási források állnának rendelkezésre?”
A költségvetést kiigazítják, és új projektkombinációt számolnak ki.
Politikai célok meghatározása. Költségvetési korlátozások rögzítése. Befektetési portfóliók kiszámítása. Hatások összehasonlítása.
A politikai döntés továbbra is az illetékes demokratikus intézmények feladata.
13. Az állami beruházások alternatív költségeinek láthatóvá tétele
Minden állami beruházási döntés pénzügyi és szervezeti erőforrásokat köt le.
Ezek az erőforrások ezután már nem állnak rendelkezésre más intézkedésekhez.
Ezáltal alternatívköltségek keletkeznek.
A matematikai portfólióoptimalizálás segíthet ezeknek a költségeknek a számszerűsítésében egy meghatározott modell keretein belül.
Tegyük fel, hogy egy minisztérium egy bizonyos projektkombinációt tervezett.
Az optimalizálás egy olyan alternatív kombinációt azonosít, amelynek modellezett összhozzájárulása magasabb.
A különbség mutatja a gazdasági vagy társadalmi javulási potenciált a korábbi tervhez képest.
Ha ezt követően egy további projektet kötelezően felvesznek a portfólióba, a portfólió az új korlátozás figyelembevételével újra optimalizálható.
Ezáltal megvizsgálható:
- Mely egyéb projekteket szorít ki
- Hogyan változik a gazdasági összhozzájárulás
- Mely társadalmi hatásmutatókat érint ez
- Milyen további erőforrásokra van szükség
- Milyen alternatívák léteznek az új előírások keretében
A matematikailag igazolt globális optimum lehetővé teszi a modellben a kiválasztott megoldás eltérésének pontos meghatározását.
Közelítő eljárások esetén először a legjobb megtalált megoldáshoz viszonyított távolságot lehet megadni.
A matematikai számítás érthetőbbé teszi a célok közötti ütközéseket, anélkül, hogy helyettesítené azok politikai értékelését.
14. Ex ante ahelyett, hogy kizárólag ex post: a közberuházási döntések javítása a megvalósítás előtt
A számvevőszékek és más ellenőrző intézmények többek között a közpénzek felhasználásának jogszerűségét, szabályszerűségét és gazdaságosságát vizsgálják.
A közpénz-ellenőrzés jelentős része a végrehajtás során vagy azt követően történik.
A beruházási intézkedések alapvető kiválasztása azonban már korábban megtörténik.
A matematikai portfólióoptimalizálás ezért az ex ante döntésnél kezdődik.
Lehetővé teszi alternatív projektkombinációk vizsgálatát, mielőtt a költségvetési forrásokat hosszú távra lekötnék.
Így különböző beruházási forgatókönyveket lehet egymással összehasonlítani.
Például:
- Eredeti beruházási terv
- Matematikailag optimalizált projektkombináció
- Portfólió kötelező politikai előírásokkal
- Portfólió csökkentett költségvetés mellett
- Portfólió megváltozott stratégiai súlyozással
Ezek az összehasonlítások további átláthatóságot biztosítanak a különböző döntések gazdasági és társadalmi következményeiről.
Az ex ante optimalizálás nem helyettesíti a közpénzügyi ellenőrzést. Kiegészíti azt egy matematikai döntési alapot biztosítva a forráslekötés előtt.
15. Többéves kormányprogramok és beruházási stratégiák
Számos állami beruházási program több költségvetési évre vagy parlamenti ciklusra terjed ki.
Az infrastrukturális projektek gyakran hosszú tervezési és megvalósítási időt igényelnek.
A digitalizációs programok a kezdeti beruházások mellett tartós üzemeltetési és karbantartási költségeket is okoznak.
A támogatási programok többéves pénzügyi kötelezettségeket vonhatnak maguk után.
A portfólió reális optimalizálásának figyelembe kell vennie ezeket az időbeli összefüggéseket, amennyiben azok relevánsak a döntéshozatal szempontjából.
A lehetséges modellparaméterek közé tartoznak:
- Éves beruházási költségvetések
- A projektek időtartama
- A finanszírozás időpontjai
- Támogatások beérkezése
- Kötelezettségvállalási keretek
- Személyzeti és végrehajtási kapacitások
- Hosszú távú üzemeltetési és karbantartási költségek
- Projektfüggőségek
Ha megfelelő, több időszakra kiterjedő modellt alkalmaznak, akkor azt is meg lehet vizsgálni, hogy mikor kellene bizonyos projekteket megvalósítani.
A stratégiai kérdés ilyenkor nem csupán az, hogy mely projekteket kell finanszírozni?
Hanem az is: Mely projekteket kell milyen sorrendben és mely költségvetési éveken belül megvalósítani?
16. Szervezeti megvalósítás: Hogyan vezethető be a kormányzati PPM matematikai optimalizálással
A matematikai döntéstámogatás bevezetése nem feltétlenül igényel az állami költségvetési folyamatok teljes átszervezését.
Ésszerű megközelítés, ha egy világosan körülhatárolt beruházási portfólióval kezdjük.
1. lépés: A döntési terület meghatározása
Egy minisztérium, hatóság vagy programfelelős meghatározza azokat a beruházási intézkedéseket, amelyeket egy közös döntési keretben kell figyelembe venni.
2. lépés: A projektadatok strukturálása
A meglévő intézkedéseket egységes adatstruktúrába foglalják össze.
Az alapvető gazdasági optimalizáláshoz a projektazonosító, a kiadások és a várható bevételek szolgálhatnak kiindulási pontként.
3. lépés: A jogi és pénzügyi korlátozások meghatározása
A kötelező intézkedéseket, a célhoz kötött forrásokat, a költségvetési korlátokat és egyéb előírásokat rögzítik.
4. lépés: A célértékek és a hatásmodell meghatározása
Az illetékes döntéshozók meghatározzák a gazdasági és társadalmi célokat.
Több hatásdimenzió esetén átlátható értékelési modellre van szükség.
5. lépés: Alternatív portfóliók kiszámítása
A matematikai optimalizálás megvizsgálja a megengedett projektkombinációkat, és azonosítja a leghatékonyabb alternatívákat.
6. lépés: Az eredmények szakmai és politikai értékelése
A kiszámított forgatókönyveket jogszerűség, megvalósíthatóság, gazdaságosság és társadalmi hatás szempontjából vizsgálják.
7. lépés: Beépítés a meglévő döntéshozatali folyamatokba
Az eredmények kiegészítő döntési alapként beépíthetők a költségvetési tervezésbe, a programirányításba és a testületi munkába.
A szervezeti bevezetés különösen akkor sikerül átláthatóan, ha a döntési jogosultságok, a költségvetések, a projektfelelősség és az értékelési mércék egyértelműen meghatározottak.
17. Miért nem helyettesíti a mesterséges intelligencián alapuló kormányzati tanácsadás a politikai döntéseket
Az állami döntések nem kizárólag gazdasági optimalizációs célokon alapulnak.
A demokratikus legitimáció, az alapjogok, a jogi kötelezettségek, az elosztási igazságosság és a politikai felelősség továbbra is elengedhetetlenek.
A matematikai optimalizálás önmagában nem képes meghozni ezeket az értékalapú döntéseket.
Ehhez egyértelműen meghatározott célokra és korlátozásokra van szükség.
A politikai döntéshozók határozzák meg:
- Milyen célokat követnek
- Mely intézkedések jogilag és politikailag megengedettek
- Mely projekteket kell kötelezően megvalósítani
- Mely hatásdimenziókat kell figyelembe venni
- Milyen pénzügyi és szervezeti korlátok érvényesek
A matematikai optimalizálás ezután megvizsgálja, hogy a meghatározott modell keretein belül mely projektkombináció felel meg különösen jól ezeknek a követelményeknek.
Az eredmény egy átlátható döntési alap.
Ez nem helyettesíti a demokratikus akaratalkotást.
A politika határozza meg a célokat. A matematika vizsgálja a cél eléréséhez vezető különböző utak következményeit.
18. A klasszikus kormányzati tanácsadástól a döntéshozatali intelligenciáig
A hagyományos kormányzati tanácsadás támogatja a közintézményeket a stratégia kidolgozásában, a szervezeti felépítés kialakításában, a projektirányításban és a hatékonyságelemzésben.
A matematikai döntésintelligencia egy további dimenzióval egészíti ki ezeket a szolgáltatásokat.
Lehetővé teszi, hogy az alternatív döntéseket ne csak kvalitatív szempontból vitassuk meg, hanem meghatározott modellek keretében szisztematikusan kiszámítsuk is.
A különbséget három kérdés segítségével lehet szemléltetni.
Üzleti intelligencia
Mi történt, és hogyan alakul a portfóliónk?
Stratégiai és irányítási tanácsadás
Milyen célokat és cselekvési lehetőségeket érdemes figyelembe vennünk?
Matematikai döntéshozatali intelligencia
Melyik megengedett cselekvési lehetőségek kombinációja eredményezi a meghatározott keretfeltételek mellett a legnagyobb mértékű célhoz való hozzájárulást?
Ezek a megközelítések nem helyettesítik egymást.
Kiegészíthetik egymást.
A StratePlan a stratégiai célkitűzés és az operatív megvalósítás közötti matematikai döntési szintként pozícionálja magát.
19. Gazdasági fejlesztési lehetőségek: Mit tud valójában elérni a matematikai optimalizálás?
A meglévő beruházási projektek jobb kombinációja jelentős gazdasági előnyöket eredményezhet.
Hogy ezek az előnyök mekkora mértékűek lesznek, az azonban a konkrét projektlistától, a rendelkezésre álló költségvetésektől, a korlátozásoktól és a választott célfüggvénytől függ.
Ebből nem lehet általános következtetést levonni az állami befektetési megtérülés (ROI) vagy a társadalmi hatás javulására vonatkozóan.
A gazdasági portfólióoptimalizálás gyakorlati példájaként szolgál a bázeli Klybeck-telek.
Az ott végzett StratePlan-alkalmazás során a modellezett tőke-megtérülés 7,0 %-ról 11,4 %-ra emelkedett.
Ez azonos költségvetés mellett körülbelül 63%-os relatív hozamjavulást jelent.
A modellezett további gazdasági értékhozzájárulás körülbelül 30 millió CHF volt.
A referencia egy ingatlan- és befektetési portfólióra vonatkozik, és nem közvetlenül alkalmazható állami programokra.
Különösen nem lehet belőle általános javulást levezetni a társadalmi hatékonysági mutatók tekintetében.
A kormányok és minisztériumok számára a tényleges javulási potenciált az adott költségvetési, projekt- és hatékonysági adatok alapján kell kiszámítani.
20. Következtetés: Az állami stratégiákat nem csupán rangsorolni kell, hanem matematikailag is optimalizálni
A kormányoknak, minisztériumoknak és közintézményeknek számos beruházási tervet kell összehangolniuk a korlátozott költségvetési források és a komplex jogi keretfeltételek között.
Az egyes projektek értékelése továbbra is elengedhetetlen alapot jelent.
Ez azonban nem ad automatikus választ arra a kérdésre, hogy melyik a gazdasági és társadalmi szempontból leghatékonyabb kombinációja az összes megengedett intézkedésnek.
50 bináris projektdöntés esetén elméletileg több mint egy billiárd lehetséges kombináció jön létre.
Ezt a döntési teret manuális prioritásrendezéssel és klasszikus forgatókönyv-megbeszélésekkel nem lehet teljes mértékben áttekinteni.
A mesterséges intelligencián alapuló matematikai portfólióoptimalizálás lehetővé teszi az alternatív beruházási kombinációk szisztematikus vizsgálatát.
Költségvetési szimulációval összekapcsolva összehasonlíthatók a különböző pénzügyi keretfeltételek, stratégiai prioritások és projektelőírások.
A StratePlan ehhez az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencián alapuló optimalizálási megközelítésekkel.
A politikai felelősség továbbra is a demokratikusan legitimált döntéshozóknál marad.
A matematika további alapot nyújt az átlátható, nyomon követhető és hatékonyságorientált beruházási döntésekhez.
A döntő kérdés nem csupán az, hogy mely állami programokat finanszírozzuk?
Hanem: Tervezett intézkedéseink mely kombinációja eredményezi a rendelkezésre álló költségvetési források felhasználásával a legnagyobb meghatározott gazdasági és társadalmi összhasznot?
StratePlan – Ugyanazok a projektek. Optimális kombináció. Több eredmény.
GYIK – Kormányzati PPM-tanácsadás mesterséges intelligencia által támogatott döntéshozatallal
Mi az állami PPM?
A kormányzati PPM a közprogramok és beruházási tervek projekt- és portfóliómenedzsmentjét jelenti.
Segíti a kormányokat, minisztériumokat és hatóságokat projektjeik tervezésében, prioritásainak meghatározásában, irányításában és ellenőrzésében.
Mit jelent a mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatali támogatás a kormányok számára?
Az AI-alapú döntéshozatali támogatás segítheti a közintézményeket a komplex döntési alternatívák elemzésében.
A matematikai portfólióoptimalizálás keretében különböző projektkombinációkat vizsgálnak meg meghatározott célok és korlátozások mellett.
Optimalizálhatja-e a mesterséges intelligencia az állami beruházási programokat?
A matematikai optimalizálási eljárások segíthetnek a gazdasági és társadalmi szempontból hatékony projektkombinációk azonosításában.
Ennek feltétele a megfelelő adatok rendelkezésre állása, a célértékek egyértelmű meghatározása, valamint a releváns jogi és szervezeti korlátozások figyelembevétele.
Miért keletkezik 50 projekt esetén több mint egy billiárd kombináció?
Ha minden projektet vagy kiválaszthatunk, vagy elvethetünk, akkor N projekt esetén elméletileg 2^N lehetséges kombináció jön létre.
50 projekt esetén ez 2^50 = 1 125 899 906 842 624 kombinációt jelent.
Mind a 2^N kombinációt külön-külön ki kell számolni?
Nem.
A modern matematikai optimalizálási módszerek képesek nagy döntési terek vizsgálatára anélkül, hogy minden elméletileg lehetséges kombinációt külön-külön teljes mértékben kiértékelnének.
A matematikai optimalizálás mindig megtalálja a globális optimumot?
Megfelelő modellek és módszerek alkalmazásával a globális optimum kiszámítható és matematikailag bizonyítható.
Összetett problémák esetén közelítőleg optimális megoldások is alkalmazhatók.
A megoldás minőségére vonatkozó megállapítás a használt módszertől és az esetleges optimalitási bizonyítástól függ.
Mi a különbség a költségvetési szimuláció és a portfólióoptimalizálás között?
A költségvetési szimuláció a különböző feltételezések pénzügyi hatásait vizsgálja.
A portfólióoptimalizálás azt vizsgálja, hogy mely projektkombináció éri el a legnagyobb célhozzájárulást a meghatározott korlátok keretein belül.
Mindkét megközelítés összekapcsolható.
A StratePlan támogathatja-e a minisztériumközi beruházási döntéseket?
Minisztériumközi elemzések akkor lehetségesek, ha a releváns projektadatok, illetékességek, költségvetések és korlátozások egy közös modellben kerülnek figyelembevételre.
A jogi célhoz kötöttségek és az intézményi döntéshozatali jogkörök továbbra is meghatározóak maradnak.
Hogyan veszik figyelembe a törvényben előírt kötelező feladatokat?
A kötelező intézkedéseket rögzített korlátozásokként be lehet építeni az optimalizációs modellbe, vagy előzetesen figyelembe lehet venni a költségvetés-tervezés során.
Ezáltal a keresés a megengedett projektkombinációkra korlátozódik.
Mit jelent a ROI a közszférában?
A közszférában meg kell különböztetni a pénzügyi megtérülést és a társadalmi hatást.
A társadalmi célok megfelelő hatásmutatók vagy hatásindexek segítségével modellezhetők.
A magasabb hatásindex azonban nem feltétlenül jelenti automatikusan a magasabb pénzügyi ROI-t.
Maximalizálhatja-e a mesterséges intelligencia a társadalmi hatást?
A matematikai optimalizálás maximalizálhat egy meghatározott társadalmi hatásindexet, feltéve, hogy a megfelelő mutatókat következetesen modellezik, és figyelembe veszik a releváns korlátozásokat.
A politikai célok és értékelési mércék meghatározása továbbra is az illetékes döntéshozók feladata.
Milyen adatokra van szüksége a StratePlan-nek?
Egy alapvető gazdasági optimalizációs modellhez először a projekt azonosítója, a kiadások és a bevételek szükségesek.
Ezen felül meg kell határozni a rendelkezésre álló költségvetést is.
Bonyolultabb állami beruházási programok esetében további hatásmutatókra, projektfüggőségekre és korlátozásokra lehet szükség.
Figyelembe veheti-e a StratePlan a politikai prioritásokat?
A politikai prioritások megfelelő modellezéssel, súlyozások vagy kötelező korlátozások révén figyelembe vehetők.
Így összehasonlíthatók a különböző előírások hatásai a beruházási portfólióra.
Képes-e a StratePlan kiszámítani a közszféra döntéseinek alternatív költségeit?
A meglévő beruházási tervek és a matematikailag optimalizált alternatívák összehasonlításával láthatóvá válhatnak a modellezett gazdasági vagy társadalmi fejlesztési lehetőségek.
Bizonyított globális optimalitás esetén a modellben pontosan meghatározható az optimális állapottól való eltérés.
A mesterséges intelligencia felváltja a politikai döntéseket?
Nem.
A politikai és jogi felelősség továbbra is az illetékes demokratikus intézményeknél marad.
A matematikai optimalizálás átlátható számításokkal és különböző forgatókönyvek összehasonlításával támogatja a döntéshozatalt.
Mekkora a javulási potenciál az állami portfólióoptimalizálás terén?
A fejlesztési potenciál a konkrét projektektől, a rendelkezésre álló forrásoktól, a korlátozásoktól és a meghatározott célértékektől függ.
A befektetési megtérülés (ROI) vagy a társadalmi hatás általános javulását nem lehet garantálni.
Mi a legfontosabb tanulság a kormányok és a minisztériumok számára?
Az egyes intézkedések prioritásba helyezése nem vezet automatikusan a teljes beruházási program legjobb kombinációjához.
A matematikai portfólióoptimalizálás segíthet az alternatív projektkombinációk szisztematikus vizsgálatában, valamint a különböző döntések következményeinek átláthatóbbá tételében.
A döntő kérdés a következő: az egyes állami intézkedéseket rangsoroljuk-e – vagy a teljes állami beruházási portfóliót optimalizáljuk?
Mennyivel nagyobb gazdasági és társadalmi hatást lehet kihozni az Ön közberuházási költségvetéséből?
Vizsgálja meg, hogy a tervezett beruházási intézkedései közül mely kombináció érheti el a legnagyobb meghatározott összhatást a rendelkezésre álló költségvetési források keretein belül.
Hasonlítsa össze eddigi projekttervezését a matematikailag optimalizált alternatívákkal, és elemezze, milyen hatással vannak a megváltozott költségvetések, a kötelező intézkedések és a stratégiai súlyozások a portfóliójára.
Akár 15 projektet is ingyenesen optimalizálhat.