Blog fő cikk:
Az alternatív költségek kiszámítása mesterséges intelligenciával – előzetes döntéshozatal vezetői szinten
Összefoglaló: A legnagyobb költségek nem szerepelnek egyetlen mérlegben sem
Mennyibe kerül egy olyan beruházási döntés, amely gazdasági szempontból ésszerűnek tűnik, de nem jelenti a rendelkezésre álló tőke legjobb felhasználását?
Ez a kérdés a stratégiai vállalatvezetés egyik legfontosabb, ugyanakkor leggyakrabban alábecsült kihívása.
A vállalatok elemzik a beruházási kiadásokat, a működési költségeket, a tőkehozamot és a kockázatokat. Üzleti terveket készítenek, értékelik a projekteket, és a vezetői testületekben megvitatják a beruházási döntéseket.
De egy döntő gazdasági tényező gyakran láthatatlan marad: a nem optimális tőkeallokáció alternatív költségei.
Az alternatív költségek azt a gazdasági hasznot írják le, amelyről lemondunk, mert egy másik cselekvési alternatívát választottunk.
A stratégiai beruházási tervezésben ez azt jelenti: egy vállalat kizárólag jövedelmező projekteket finanszírozhat, és ennek ellenére jelentős további értékteremtést hagyhat kihasználatlanul.
Ennek oka nem feltétlenül a rossz projektekben rejlik, hanem azok kombinációjában.
A döntő kérdés ezért nem csupán az, hogy egy beruházás gazdaságilag ésszerű-e, hanem az is, hogy ugyanazon tervezett beruházások más kombinációja azonos költségvetés mellett nagyobb összérték-hozzájárulást eredményezne-e.
Pontosan itt jön képbe a StratePlan segítségével megvalósított matematikai ex ante optimalizálás.
A technológia az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencián alapuló megközelítésekkel, hogy komplex beruházási portfóliókat vizsgáljon, és gazdaságilag hatékonyabb projektkombinációkat azonosítson.
Így a vállalatok már a tőke lekötése előtt kiszámíthatják, hogy egy adott beruházási döntés esetén mely gazdasági potenciálok maradhatnak kihasználatlanul.
1. Mik az alternatívköltségek – és miért döntő fontosságúak a menedzsment számára?
A közgazdaságtanban és a vállalati gazdaságtanban az alternatív költségek a legjobb, de nem választott alternatíva elmaradt hasznát jelölik.
Ezek akkor merülnek fel, amikor a szűkös erőforrásokat egy bizonyos célra fordítják, és emiatt azok más lehetőségekhez már nem állnak rendelkezésre.
Ezekhez az erőforrásokhoz tartoznak például:
- beruházási tőke (CAPEX)
- Működési költségvetés (OPEX)
- Személyzet és szakemberek
- Termelési kapacitások
- Műszaki infrastruktúra
- Idő és szervezeti erőforrások
Az alternatív költségek nem olyan további számlák, amelyeket egy vállalatnak ki kell fizetnie.
Inkább azt a gazdasági hasznot írják le, amelyről egy nem választott alternatíva miatt lemaradunk.
Példa:
Egy vállalat 10 millió eurót fektet be egy projektportfólióba, amely várhatóan 4 millió euró nettó értékhozzájárulást eredményez.
Ugyanezen rendelkezésre álló projektek egy másik lehetséges kombinációja azonos költségvetés mellett 6 millió euró nettó értékhozzájárulást eredményezhetne.
A különbség 2 millió euró.
Ebben az egyszerűsített modellben a kiválasztott portfóliódöntés miatt elmaradt további értékhozzájárulás 2 millió euró.
Ez a különbség a klasszikus költségszámításban nem jelenik meg automatikusan.
Ugyanakkor jelentős hatással lehet a stratégiai tőkeallokáció minőségére.
2. Az alternatívák közötti választásból adódó alternatív költségek
Sok vállalatnál a beruházási döntéseket külön-külön vizsgálják.
Egy projektet a befektetés megtérülése (ROI), a nettó jelenértéke, a megtérülési ideje vagy stratégiai jelentősége alapján értékelnek.
Ha a beruházás gazdaságilag vonzó, jóváhagyásra javasolják.
Korlátozott költségvetés esetén azonban a különböző projektek egymással versenyeznek.
Egy projekt kiválasztása ezért befolyásolja más beruházások megvalósíthatóságát.
Egy beruházási döntés gazdasági minőségét nem lehet kizárólag a kiválasztott projekt vonzereje alapján megítélni.
Döntő fontosságú az is, hogy ez a választás milyen egyéb lehetőségeket zár ki.
Egy különösen magas egyedi megtérüléssel rendelkező projekt például annyira lekötheti a tőkét, hogy több más, összességében nagyobb gazdasági hozzájárulással rendelkező projekt már nem finanszírozható.
Az alternatívköltségek tehát nem kizárólag az egyes projektek szintjén merülnek fel.
A stratégiai tőkeallokáció során azokat a teljes befektetési portfólió szintjén kell figyelembe venni.
A releváns vezetői kérdés a következő: Milyen további gazdasági hasznot érhetnénk el a tervezett beruházásaink egy másik kombinációjával?
3. Az exponenciális döntési tér: Miért maradnak az alternatív költségek gyakran láthatatlanok?
Az alternatív költségek kiszámítása a lehetséges beruházási projektek számának növekedésével jelentősen bonyolultabbá válik.
Egy leegyszerűsített bináris döntési modellben minden projekt vagy megvalósul, vagy nem valósul meg.
N egymástól függetlenül kiválasztható projekt esetén elméletileg 2^N lehetséges projektkombináció adódik.
- 7 projekt: 2^7 = 128 kombináció
- 10 projekt: 2^10 = 1 024 kombináció
- 20 projekt: 2^20 = 1 048 576 kombináció
- 30 projekt: 2^30 = 1 073 741 824 kombináció
- 40 projekt: 2^40 = 1 099 511 627 776 kombináció
- 50 projekt: 2^50 = 1 125 899 906 842 624 kombináció
- 100 projekt: 2^100 = körülbelül 1,27 × 10^30 kombináció
Egy olyan vállalat, amely 50 beruházási projektet tervez, így körülbelül 1,126 billiárd lehetséges kombinációból álló elméleti döntési teret vesz figyelembe.
Ezek közül azonban nem minden kombináció megengedett a költségvetési, erőforrás- vagy projektfüggőségek miatt.
Ennek ellenére ez a nagyságrend jól mutatja, miért tudnak a hagyományos beruházási bizottságok és a manuális forgatókönyv-elemzések a lehetséges alternatíváknak csupán egy kis részét vizsgálni.
Egy igazgatóság 50 projektet tud megvitatni és értékelni.
Ugyanakkor mentálisan nem tud többet, mint egy billiárd projektkombinációt egymással összehasonlítani.
A döntő kihívás ezért nem az egyes projektek megértésében rejlik, hanem abban, hogy egy exponenciálisan nagy döntési térben meghatározzák a gazdaságilag legkedvezőbb, megengedett kombinációt.
4. Ex ante helyett ex post: az alternatívaköltségek kiszámítása a döntés meghozatala előtt
Hagyományosan az alternatív költségeket gyakran utólag vitatják meg.
Miután egy beruházást végrehajtottak, kiderül például, hogy egy másik intézkedés gazdasági szempontból esetleg sikeresebb lett volna.
Az ilyen utólagos elemzések fontos megállapításokat nyújthatnak.
Az eredeti tőkeallokáción azonban már nem változtatnak semmit.
A matematikai ex ante optimalizálás ezért már a beruházási döntés meghozatala előtt kezdődik.
Megvizsgálja, hogy a rendelkezésre álló költségvetés és korlátok keretein belül a tervezett projektek mely kombinációja eredményezi a legmagasabb várható gazdasági összhozzájárulást.
Így a tőke lekötése előtt összehasonlíthatók az alternatív beruházási portfóliók.
A központi kérdés megváltozik:
Utólag: „Milyen gazdasági lehetőségeket hagytunk esetleg ki?”
Ex ante: „Melyik projektkombinációt válasszuk, hogy a várható teljes gazdasági hozzájárulást a keretfeltételeink mellett maximalizáljuk?”
A különbség stratégiai szempontból jelentős.
Míg a visszatekintő elemzés elsősorban a jövőbeli döntésekhez nyújt információkat, az ex ante optimalizálás már a jelenlegi befektetési döntést is javíthatja.
További háttérinformációkat a „A matematika és az optimalizálás megértése – miért van szükség más számítási logikára a jobb döntésekhez” című cikk tartalmaz.
5. Számítási példa: 2 millió euró alternatívköltség azonos CAPEX-költségvetés mellett
Egy vállalat 10 millió eurós beruházási költségvetéssel rendelkezik.
Három projekt közül lehet választani.
| Projekt | CAPEX | Nettó értékteremtés |
|---|---|---|
| A projekt | 7 millió € | 4 millió € |
| B projekt | 5 millió € | 3 millió € |
| C projekt | 5 millió € | 3 millió € |
Az A projekt rendelkezik a legmagasabb egyedi nettó értékhozzájárulással.
Ha az A projektet választják ki, 3 millió euró marad a költségvetésből.
Ez egyik másik projektre sem elegendő.
A kiválasztott portfólió így 4 millió eurós nettó értékhozzájárulást ér el.
Az összes lehetséges kombináció matematikai elemzése azonban egy jobb alternatívát mutat.
A B és C projektek együttesen 10 millió euró beruházási költséget igényelnek, és együttesen 6 millió euró nettó értékhozzájárulást érnek el.
Feltételezve, hogy a projektek egymástól függetlenek, és további korlátozások nincsenek, ebben a példában a B + C kombináció az optimális a nettó értékhozzájárulás maximalizálása szempontjából.
Az eredetileg kiválasztott portfólió és az optimális portfólió közötti különbség 2 millió euró.
Ez az eredeti választáshoz képest 50%-kal magasabb nettó értékhozzájárulást jelent.
Az egyszerűsített számítás a következő:
Elmaradt nettó értékhozzájárulás = 6 millió € − 4 millió € = 2 millió €
Ez a 2 millió euró a modellben kiszámított gazdasági hátrányt jelenti, amely az eredeti portfóliódöntésből adódik a legjobb rendelkezésre álló alternatívához képest.
A vállalatnak nincs szüksége további befektetési tőkére. Csak a meglévő projektjei közül egy másik kombinációt kell kiválasztania.
6. Miért nem elegendőek önmagukban az Excel, a pontozási modellek és a befektetési bizottságok
Az Excel, a pontozási modellek és a befektetési bizottságok a professzionális vállalatvezetés bevett eszközei.
Lehetővé teszik az üzleti esetek értékelését, a beruházási tervek elkészítését és a stratégiai prioritások megvitatását.
Korlátaik különösen nagy kombinatorikus döntési terek esetén jelentkeznek.
Excel: a forgatókönyv-számítás nem egyenlő automatikusan a portfólióoptimalizálással
Az Excel kiválóan alkalmas egyes befektetési projektek kiszámítására és a gazdasági mutatók ábrázolására.
Megfelelő Solver-funkciók segítségével matematikai optimalizálási problémák is megoldhatók.
Számos bináris döntési változó, projektfüggőség és komplex korlátozás azonban jelentősen megterhelheti az egyszerű Excel-modelleket.
Egy kézzel összeállított, 100 projektet tartalmazó beruházási lista még nem jelenti az összes lehetséges projektkombináció matematikai optimalizálását.
Pontszám-modellek: a prioritás meghatározása nem helyettesíti az optimalizálást
A pontozási modellek meghatározott kritériumok alapján értékelik a projekteket, és ezekből rangsort állítanak fel.
A legmagasabb pontszámot elért projekteket részesítik előnyben a megvalósítás során.
A legjobb rangsor azonban nem feltétlenül vezet a gazdaságilag legkedvezőbb kombinációhoz.
Egy alacsonyabb pontszámot kapott projekt más intézkedésekkel együtt nagyobb összhatást eredményezhet.
Befektetési bizottságok: Néhány forgatókönyv a szisztematikus keresés helyett
A befektetési bizottságok gyakran több előre elkészített forgatókönyvet hasonlítanak össze.
Például egy alapszcenáriót, egy konzervatív költségvetési modellt és egy növekedésorientált beruházási tervet.
Ezeket a forgatókönyveket gondosan kidolgozhatják.
Gyakran azonban csak a matematikailag lehetséges kombinációk egy kis részét képviselik.
A valódi kihívás nem abban áll, hogy több forgatókönyvet vitassunk meg, hanem abban, hogy szisztematikusan meghatározzuk a gazdaságilag legkedvezőbb, megengedett projektkombinációt.
7. Hogyan teszi a StratePlan matematikailag láthatóvá az alternatív költségeket
A StratePlan-t komplex beruházási és projektportfóliók matematikai optimalizálására fejlesztették ki.
A technológia az operációkutatásból származó optimalizálási módszereket ötvözi a mesterséges intelligencián alapuló megközelítésekkel a nagy kombinatorikus döntési terek hatékony vizsgálata érdekében.
Egy alapvető gazdasági optimalizációs modellhez kezdetben három adat szükséges projektenként:
- Projekt-ID: A projekt egyértelmű azonosítója
- Kiadások: Tervezett kiadások, illetve beruházások
- Bevétel: Várható bevételek vagy gazdasági hozamok
Ezen felül meg kell határozni a rendelkezésre álló beruházási költségkeretet is.
Az adatok például meglévő Excel-beruházási tervekből vehetők át.
A StratePlan megvizsgálja a lehetséges projektkombinációkat, és a meghatározott célfüggvénynek megfelelően kiszámítja a portfóliót.
A „Maximize Net Contribution” (Nettó hozzájárulás maximalizálása) esetén a teljes várható nettó hozzájárulás maximalizálása áll a középpontban.
Kiegészítésképpen a portfólió ROI-ja is feltüntethető gazdasági mutatóként.
A kiterjesztett modellek további paramétereket is figyelembe vehetnek:
- projektfüggőségek
- Stratégiai súlyozások
- Erőforrás-korlátozások
- Többéves beruházási költségvetések
- Időbeli előírások
- Kockázati és fenntarthatósági kritériumok
Az eredményt ezután össze lehet hasonlítani az eredetileg tervezett befektetési portfólióval.
A várható nettó értékhozzájárulások közötti különbség láthatóvá teszi a tőkeallokáció modellezett fejlesztési potenciálját.
Ha egy globális optimumot matematikailag igazoltak, a meglévő portfólió és ez az optimum közötti távolság pontosan meghatározható a definiált modell keretein belül.
Közelítőleg optimális megoldások esetén viszont először a legjobb megtalált megoldáshoz viszonyított eltérést határozzák meg. A pontos optimális eltérés megállapításához megfelelő matematikai bizonyításra van szükség.
8. Élőben az igazgatósági ülésen: különböző döntések alternatív költségeinek kiszámítása
A matematikai portfólióoptimalizálás különösen értékes, ha közvetlenül beépítik a stratégiai vezetői döntésekbe.
Képzeljünk el egy ipari vállalatcsoportot, amelynek 100 tervezett beruházási projektje van.
Az összes beruházási igény összege jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló költségvetést.
A vezetésnek el kell döntenie, mely projekteket finanszírozza.
A StratePlan először a meglévő gazdasági feltételezések alapján kiszámítja az optimális projektkombinációt.
Ezt követően kezdődik a stratégiai megbeszélés.
A. forgatókönyv: Mennyibe kerül a jelenlegi beruházási tervünk?
A pénzügyi igazgató azt kérdezi:
„Mekkora a várható gazdasági különbség az eredetileg tervezett CAPEX-portfóliónk és a matematikailag optimalizált projektkombináció között?”
A két portfóliót összehasonlítják egymással.
A vezetőség felismeri, hogy az optimalizált portfólió várhatóan hoz-e további nettó értéknövekedést, és ha igen, mekkora mértékben.
B. forgatókönyv: Mennyibe kerül a költségvetés csökkentése?
A vezérigazgató azt kérdezi:
„Hogyan változik a teljes gazdasági hozzájárulásunk, ha a beruházási költségvetést 15%-kal kell csökkenteni?”
A költségvetési korlátozást kiigazítják.
A StratePlan kiszámítja az új projektkombinációt.
Az összehasonlítás megmutatja, hogyan változik a várható nettó értékhozzájárulás a csökkentett költségvetési keret mellett.
C. forgatókönyv: Mennyibe kerül egy stratégiai célkitűzés?
Az igazgatóság egyik tagja felteszi a kérdést:
„Milyen gazdasági hozzájárulástól eshetünk el, ha bizonyos stratégiai projekteket – függetlenül azok egyedi megtérülésétől – feltétlenül megvalósítanunk kell?”
Az érintett projekteket kötelező korlátozásokként vesszük figyelembe.
A portfóliót újra optimalizálják.
A kiindulási forgatókönyvvel való összehasonlítás révén láthatóvá válik, hogy a modellben milyen gazdasági célkonfliktust okoz a kiegészítő előírás.
D. forgatókönyv: Mit hoz a további beruházás (CAPEX)?
A pénzügyi igazgató azt szeretné tudni:
„Milyen további nettó értékteremtést érhetnénk el, ha befektetési költségvetésünket további 20 millió euróval növelnénk?”
A költségvetést kiigazítják, és új optimalizálást hajtanak végre.
A menedzsment ezután összehasonlíthatja a modellezett további értékteremtést a szükséges tőkebefektetéssel.
A költségvetés módosítása. A korlátozások kiigazítása. A portfólió újraszámítása. A gazdasági különbségek láthatóvá tétele.
Így a statikus beruházási tervezésből dinamikus alapot kapunk a stratégiai tőkeallokációhoz.
9. Alternatív költségek és érzékenységi elemzés: Mennyire robusztus a döntésünk?
A beruházási döntések a jövőbeli gazdasági fejleményekre vonatkozó feltételezéseken alapulnak.
A projektköltségek emelkedhetnek. A várt bevételek alacsonyabbak lehetnek. Az erőforrások szűkösebbé válhatnak.
Ezért fontos, hogy ne kizárólag egyetlen optimalizációs számítást vegyünk figyelembe.
Az érzékenységi elemzések segítségével különböző gazdasági forgatókönyvek vizsgálhatók.
Jellemző kérdések:
- Hogyan változnak a portfóliók közötti gazdasági különbségek a projektköltségek emelkedése esetén?
- Mely projektek maradnak kiválasztva különböző beruházási költségvetések esetén?
- Mely beruházások reagálnak különösen érzékenyen a bevételi várakozások változására?
- Hogyan változtatják meg a stratégiai súlyozások a portfólió összetételét?
- Mely további korlátozások okozzák a legnagyobb gazdasági célkonfliktusokat?
Az ilyen elemzések rávilágíthatnak arra, hogy egy befektetési döntés mennyire marad stabil a megváltozott feltételezések mellett.
A stratégiai tőkeallokáció minősége tehát nem csupán a legjobban kiszámított projektkombinációtól függ, hanem attól is, hogy ez a kombináció mennyire ellenálló a gazdasági változásokkal szemben.
10. Az alternatív költségek mint irányítási mutatók a vezérigazgatók és pénzügyi igazgatók számára
A hagyományos KPI-k elsősorban egy már kiválasztott stratégia keretein belül mérik a gazdasági eredményeket.
Az árbevétel, az EBIT, a ROI, a tőkehozam és a költségvetési eltérések azt mutatják, mennyire sikeresen hajtotta végre egy vállalat a döntéseit.
Egy modellezett alternatív költségkülönbség kiegészíti ezt a perspektívát.
Leírja, hogy egy jobb, rendelkezésre álló alternatíva milyen további gazdasági hozzájárulást tenné lehetővé ugyanazon meghatározott keretfeltételek mellett.
Így a tőkeallokáció minősége maga is a vezetői jelentések tárgyává válhat.
A vezérigazgatók, pénzügyi igazgatók és felügyelő testületek számára új kérdések merülnek fel:
- Mekkora a gazdasági különbség a tervezett és az optimalizált befektetési portfóliónk között?
- Mely költségvetési korlátozások gátolják leginkább a lehetséges értékteremtésünket?
- Mely stratégiai irányelvek okoznak mérhető gazdasági célkonfliktusokat?
- Mennyi további értéknövekedést érhetnénk el változatlan beruházási költségvetés mellett?
- Hogyan változik a tőkeallokációnk minősége különböző forgatókönyvek esetén?
Ezek az információk további alapot nyújthatnak a beruházási bizottságok, az igazgatósági döntések és a stratégiai vállalatirányítás számára.
Az alternatív költségek így egy elvont üzleti megfontolásból a matematikai döntéselemzésen belüli számszerűsíthető nagysággá válnak.
11. Gyakorlati referencia: a bázeli Klybeck-telek – mintegy 30 millió CHF többletérték
A StratePlan által a bázeli Klybeck-telekről készített referencia jól szemlélteti, milyen gazdasági potenciált tud feltárni a matematikai portfólióoptimalizálás.
A Central Real Estate AG és a Swiss Life AG számára végzett portfólióoptimalizálás keretében matematikailag elemezték a meglévő befektetési és projektalternatívákat.
A modellezett eredmény:
- Eredeti tőkehozam: 7,0 %
- Optimalizált tőkehozam: 11,4 %
- Relatív hozamjavulás: körülbelül 63 %
- További modellezett gazdasági értékteremtés: körülbelül 30 millió CHF
A javulást a meglévő befektetési alternatívák kombinációjának megváltoztatásával modellezték, azonos költségvetés mellett.
A további értékteremtés jól szemlélteti a gazdasági javulási potenciált az eredeti portfólióösszetételhez képest.
A projektspecifikus eredmények nem jelentenek általános hozamgaranciát.
A legfontosabb tanulság: nem feltétlenül több tőke, hanem a meglévő befektetési alternatívák jobb kombinációja jelentősen növelheti a teljes gazdasági hozzájárulást.
12. Hol különösen releváns az alternatív költségek kiszámítása
Az alternatív költségek matematikai elemzése minden olyan esetben releváns, ahol számos projekt verseng a korlátozott pénzügyi vagy operatív erőforrásokért.
Ipar és beruházási tervezés
A gépberuházások, a termelési kapacitások, az automatizálási projektek és a telephelybővítések versengenek a közös beruházási költségvetésekért.
A matematikai portfólióoptimalizálás segíthet a gazdaságilag hatékonyabb intézkedéskombinációk azonosításában.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia (AI) általi átalakulás
A vállalatok gyakran számos potenciális digitalizációs és mesterséges intelligencia-alkalmazási lehetőséggel rendelkeznek.
A legfőbb kihívás az, hogy kiválasszák azokat az intézkedéseket, amelyek együttesen a rendelkezésre álló források keretein belül a legnagyobb gazdasági hasznot eredményezik.
Ingatlanok és ingatlanpiac
A projektfejlesztések, modernizálások, felújítások és helyszíni beruházások egy közös tőkeköltségvetés keretein belül optimalizálhatók.
Az egyes ingatlanprojektek kiválasztása befolyásolja az egész portfólió finanszírozási lehetőségeit.
Energia és infrastruktúra
Az energetikai projektek, a hálózati beruházások, a hatékonyságnövelő intézkedések és az infrastruktúra-korszerűsítések gyakran hosszú távú tőkekötéseket igényelnek.
A portfólió matematikai optimalizálása segíthet a különböző beruházási kombinációk összehasonlításában a gazdasági és műszaki korlátok figyelembevételével.
Önkormányzatok és közszféra
A városoknak és a településeknek is számos beruházási tervet kell finanszírozniuk korlátozott költségvetési forrásokból.
Az iskolák, utak, közigazgatási épületek, infrastruktúra és szociális intézmények ugyanazokért a közpénzekért versengenek.
Itt a gazdasági kritériumok mellett szakmai szempontok és társadalmi hatáscélok is figyelembe vehetők.
Az alternatívköltség fogalmát ebben az összefüggésben az adott esetben meghatározott gazdasági vagy társadalmi célfüggvényhez kell viszonyítani.
A közös kérdés a következő: Milyen további gazdasági vagy társadalmi hasznot eredményezhetne a rendelkezésre álló projektek más kombinációja ugyanazon erőforrások keretein belül?
13. Az üzleti intelligenciától a döntéshozatali intelligenciáig
Az üzleti intelligencia elsősorban egy vállalat gazdasági fejlődését vizsgálja.
Mi történt? Mely KPI-k változtak? Hol vannak eltérések a tervhez képest?
A döntésintelligencia ezt a perspektívát kiegészíti a stratégiai döntések szisztematikus támogatásával.
Milyen alternatívák állnak rendelkezésre? Milyen korlátozások vonatkoznak rájuk? Melyik projektkombináció felel meg legjobban a meghatározott céloknak?
A StratePlan a meglévő ERP-, kontrolling- és üzleti intelligencia-rendszereket egy matematikai optimalizációs szinttel egészíti ki.
A szükséges projektadatok kezdetben egyszerű Excel-táblázatok formájában is rendelkezésre állhatnak.
Így a vállalatok a meglévő beruházási terveket kiindulási pontként használhatják a portfólió szisztematikus optimalizálásához.
A döntő különbség abban rejlik, hogy nem csupán a már meghozott döntések gazdasági következményeit mérjük, hanem a megvalósításuk előtt matematikailag is megvizsgáljuk az alternatív döntéseket.
14. Következtetés: A legdrágább döntés is lehet gazdaságilag ésszerű döntés
Az alternatív költségek nem kizárólag a nyilvánvalóan hibás beruházásokból származnak.
Akkor is felmerülhetnek, ha a vállalatok jövedelmező projekteket választanak ki, de eközben figyelmen kívül hagyják a meglévő beruházási alternatívák gazdaságilag kedvezőbb kombinációját.
Az egyes projektek klasszikus értékelése ezért nem elegendő a teljes tőkeallokáció minőségének megítéléséhez.
A tervezett projektek számának növekedésével a teoretikus döntési tér exponenciálisan bővül.
50 projekt esetén már több mint egy billiárd lehetséges kombináció jön létre.
Ez a komplexitás megfelelő matematikai optimalizálási eljárásokat igényel.
A StratePlan lehetővé teszi a befektetési portfóliók szisztematikus vizsgálatát, figyelembe véve a gazdasági célokat, a rendelkezésre álló költségvetést és a meghatározott korlátozásokat.
A tervezett és az optimalizált projektkombinációk összehasonlításával a vállalatok számszerűsíthetik a gazdasági különbségeket, és azonosíthatják a kiaknázatlan értékteremtési potenciálokat.
A döntő kérdés már nem az, hogy: gazdaságilag ésszerűek-e a tervezett beruházásaink?
Hanem: Tervezett beruházásaink mely kombinációja eredményezi a rendelkezésre álló tőkével a legnagyobb gazdasági összhozzájárulást – és milyen további értékteremtő potenciált hagyunk esetleg kihasználatlanul egy másik választás miatt?
Pontosan itt kezdődik az átmenet a klasszikus beruházástervezésről a matematikai ex ante optimalizálásra.
StratePlan – Az alternatív költségek láthatóvá tétele. A beruházási portfóliók optimalizálása. A tőke intelligens felhasználása.
GYIK – Az alternatív költségek kiszámítása mesterséges intelligenciával
Mik az alternatív költségek?
Az alternatív költségek a legjobb, de nem választott alternatíva elmaradt hasznát írják le.
Befektetési döntések esetén például akkor merülnek fel, ha a tőkét egy projektkombinációra fordítják, noha egy másik lehetséges kombináció nagyobb összgazdasági hasznot eredményezhetne.
Hogyan számíthatók ki matematikailag az alternatívköltségek?
Egy egyértelműen meghatározott célfüggvény esetén összehasonlítható a kiválasztott befektetési portfólió és a legjobb lehetséges alternatíva.
Ha a nettó értékhozzájárulás maximalizálása a cél, akkor a modellezett elmaradt értékhozzájárulás az optimális és a ténylegesen kiválasztott portfólió közötti különbségből adódik.
A globális optimumtól való eltérés pontos kiszámításához szükséges, hogy azt matematikailag igazolják.
Miért érdemes az alternatív költségeket előzetesen kiszámítani?
Mert a befektetési döntés meghozatala előtti elemzés még befolyásolhatja a tőkeallokációt.
Egy utólagos vizsgálat ugyan fontos ismereteket nyújthat, de a már lekötött tőkét gyakran nem lehet további költségek nélkül átcsoportosítani.
Miért nem elegendő a klasszikus ROI-számítás?
A ROI egy beruházás vagy portfólió gazdasági megtérülését értékeli.
Ez azonban nem mutatja meg automatikusan, hogy a rendelkezésre álló projektek egy másik kombinációja magasabb abszolút nettó értékhozzájárulást eredményezne-e.
Ezért döntő fontosságú az összes releváns befektetési alternatíva együttes figyelembevétele.
Képes-e az Excel az alternatív költségeket kiszámítani?
Igen. Az Excel képes kiszámítani a befektetési alternatívák közötti gazdasági különbségeket, és megfelelő Solver-függvényekkel matematikai optimalizálási feladatokat is megoldani.
Nagy kombinatorikus döntési terek és összetett korlátok esetén azonban speciális optimalizálási eljárásokra lehet szükség, vagy azok hatékonyabbak lehetnek.
Hány projekt esetén érdemes a matematikai portfólióoptimalizálást alkalmazni?
A lehetséges kombinációk száma már néhány projekt esetén is exponenciálisan növekszik.
Hét bináris projektdöntés esetén 2^7 = 128 lehetséges kombináció jön létre.
Az, hogy szükség van-e speciális optimalizálásra, azonban nem csupán a projektek számától függ, hanem a költségvetési korlátozásoktól, a projektek közötti függőségektől és a matematikai modell összetettségétől is.
Milyen adatokra van szüksége a StratePlan-nek az első számításhoz?
Egy alapvető gazdasági optimalizációs modellhez először is három adat szükséges minden egyes projekthez:
- Projekt-ID
- Kiadások – tervezett kiadások
- Bevételek – várható bevételek, illetve gazdasági hozamok
Ezen felül meg kell határozni a rendelkezésre álló beruházási költségkeretet.
A bonyolultabb modellek további korlátozásokat és értékelési paramétereket is figyelembe vehetnek.
Képes-e a StratePlan bemutatni a költségvetés-csökkentés alternatív költségeit?
Különböző költségvetési forgatókönyvek kiszámításával megvizsgálható, hogyan változik a modellezett maximálisan elérhető nettó értékhozzájárulás alacsonyabb költségvetési határ esetén.
Az eredmények közötti különbség mutatja a költségvetés-csökkentés gazdasági célkonfliktusát a meghatározott modell keretein belül.
Mi a különbség az alternatív költségek és az elmaradt nyereség között?
Az alternatív költségek a legjobb, de nem választott alternatíva hasznát írják le.
Az elmaradt nyereség ezzel szemben egy szűkebb, a nyereségre vonatkozó fogalom.
Az alternatív költségek tőkeértékekre, stratégiai hatásokra vagy más meghatározott célértékekre is vonatkozhatnak.
A matematikailag legjobb projektkombináció mindig egyértelmű?
Nem.
Több különböző projektkombináció is elérheti ugyanazt az optimális célfüggvényértéket.
Ezenkívül egy kiszámított megoldás közelítően optimális lehet, ha nincs teljes matematikai optimalitási bizonyíték.
A megoldás minőségére vonatkozó megállapításnak ezért illeszkednie kell a használt optimalizálási eljáráshoz.
Az AI helyettesíti a vezetőség döntését?
Nem.
A vezetés határozza meg a stratégiai célokat, a gazdasági feltételezéseket és a releváns korlátozásokat.
A StratePlan támogatja a lehetséges befektetési portfóliók kiszámítását és összehasonlítását.
A végső döntés és a felelősség továbbra is az illetékes vezetőknél marad.
Miért különösen fontosak az alternatív költségek a vezérigazgatók és a pénzügyi igazgatók számára?
Mert ezek révén láthatóvá válik a tőkeallokáció gazdasági minősége.
Egy vállalat elérheti a tervezett KPI-jait, és mégis kihasználatlanul hagyhat további értékteremtési potenciált, ha egy másik befektetési kombináció gazdaságilag sikeresebb lett volna.
A matematikai portfólióoptimalizálás ezért kiegészíti a klasszikus kontrollingot egy további ex ante perspektívával.
Mennyi gazdasági értékteremtés marad kihasználatlanul a jelenlegi beruházási tervei miatt?
Derítse ki, hogy a rendelkezésre álló költségvetésen belül a tervezett beruházási projektjei közül mely kombinációval érhető el a legmagasabb várható nettó értékteremtés.
Hasonlítsa össze eddigi projekttervezését matematikailag optimalizált beruházási forgatókönyvekkel, és vizsgálja meg tőkeallokációjának lehetséges alternatív költségeit.
Akár 15 projektet is ingyenesen optimalizálhat.