Blog fő cikk:
Városi kincstárnok – KI-megoldás
Hogyan érhetnek el nagyobb hatást a városok és önkormányzatok a költségvetésükből a mesterséges intelligencián alapuló portfólióoptimalizálás segítségével
Összefoglalás: A helyi önkormányzati költségvetések problémája nem csupán a pénzhiány, hanem az optimális elosztás hiánya is
Mi lenne, ha egy város ugyanazzal a beruházási költségvetéssel több iskolát tudna felújítani, több infrastruktúrát modernizálni és nagyobb társadalmi hasznot elérni – pusztán a tervezett projektek jobb kombinálásával?
A helyi önkormányzati költségvetés-tervezés a közigazgatás egyik legösszetettebb döntéshozatali feladata.
A városi kincstárnokoknak, pénzügyi vezetőknek, polgármestereknek és városi tanácsosoknak számos beruházási tervet kell összehangolniuk a korlátozott pénzügyi és személyzeti erőforrások keretein belül.
Az iskolák, a bölcsődék, az utak, a hidak, a sportcsarnokok, az igazgatási épületek, a digitalizáció, az energiaellátás, az éghajlati alkalmazkodás és a szociális infrastruktúra versengenek ugyanazokért a költségvetési forrásokért.
Ezen intézkedések mindegyike önmagában szükséges, gazdaságilag ésszerű vagy politikailag kívánatos lehet.
De ebből egy központi kérdés merül fel:
Az összes elfogadott egyedi intézkedés összessége valóban a legjobb lehetséges kombináció-e az egész város számára?
A választ a klasszikus projektprioritizálás önmagában nem képes megbízhatóan meghatározni.
Már 50 bináris projektdöntés esetén is elméletileg 2^50 = 1 125 899 906 842 624 lehetséges projektkombináció jön létre.
Ez körülbelül 1,126 billiárd elméletileg lehetséges befektetési portfóliónak felel meg.
Egy városi tanács 50 projektet egyenként megvitathat. Ugyanakkor kézzel nem tud több mint egy billiárd projektkombinációt összehasonlítani egymással.
Pontosan itt jön képbe a mesterséges intelligencián alapuló matematikai portfólióoptimalizálás.
A StratePlan az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencián alapuló optimalizálási megközelítésekkel, hogy nagy kombinatorikus döntési tereket vizsgáljon meg szisztematikusan.
Költségvetési szimulációval összekapcsolva különböző pénzügyi keretfeltételek és projektkombinációk összehasonlíthatók.
A döntő kérdés nem csupán az, hogy mely projekteket engedhetjük meg magunknak?
Hanem: Tervezett projektjeink mely kombinációja ér el a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül a legnagyobb meghatározott gazdasági és társadalmi összhasznot?
További információk a városi költségvetés matematikai optimalizálásáról.
1. Miért tekinthető az önkormányzati költségvetés-tervezés matematikai portfólióproblémának?
A klasszikus önkormányzati költségvetés-tervezés egy bevett adminisztratív és döntéshozatali folyamatot követ.
A szakosított osztályok jelentik a beruházási igényeket. A pénzügyi osztály ellenőrzi a pénzügyi mozgásteret. A közigazgatás elkészíti a költségvetési tervezetet. A bizottságok megvitatják. A tanács dönt.
Ez az eljárás szükséges a demokratikus legitimáció, a jogi követelmények és a pénzügyi felelősség biztosításához.
Ugyanakkor nem ad automatikus választ arra a matematikai kérdésre, hogy mi a legjobb kombinációja az összes beruházási tervnek.
Egy város nem kizárólag egyes projektekről dönt.
Hanem egy egész, egymással versengő intézkedésekből álló portfólióról dönt.
Minden projekt különböző erőforrásokat igényel:
- befektetési tőke
- személyzet és igazgatási kapacitások
- Tervezési és építési kapacitások
- A megvalósításra rendelkezésre álló időkeret
- Támogatások és társfinanszírozás
- Adósság- és finanszírozási mozgástér
- Jövőbeli üzemeltetési és karbantartási költségek
Egy projekt kiválasztása befolyásolhatja, hogy mely egyéb projektek finanszírozhatók vagy megvalósíthatók még.
Egy új sportcsarnok például gazdasági és társadalmi szempontból is értelmes lehet.
Ha azonban finanszírozása miatt több sürgős iskolai felújítás háttérbe szorul, akkor a projektcsomagot egészében kell figyelembe venni.
Egy önkormányzati beruházási program gazdasági és társadalmi minősége nem csupán az egyes intézkedések értékeléséből adódik, hanem azok összességéből.
2. A láthatatlan döntési tér: 50 önkormányzati projekt több mint egy billiárd kombinációt jelent
Vegyünk példaként egy közepes méretű várost, ahol 50 beruházási intézkedést terveznek.
| Beruházási terület | Projektek száma |
|---|---|
| Iskolák és oktatás | 12 |
| Utak és közlekedési infrastruktúra | 8 |
| Lakásépítés és ingatlanok | 6 |
| Energia és éghajlatvédelem | 5 |
| Digitalizáció és közigazgatás | 7 |
| Szociális infrastruktúra | 6 |
| Kultúra és sport | 6 |
| Összesen | 50 |
Egy egyszerűsített bináris modellben minden projekt vagy kiválasztásra kerül, vagy nem.
N projekt esetén elméletileg 2^N lehetséges kombináció adódik.
- 10 projekt: 2^10 = 1 024 kombináció
- 15 projekt: 2^15 = 32 768 kombináció
- 20 projekt: 2^20 = 1 048 576 kombináció
- 30 projekt: 2^30 = 1 073 741 824 kombináció
- 40 projekt: 2^40 = 1 099 511 627 776 kombináció
- 50 projekt: 2^50 = 1 125 899 906 842 624 kombináció
50 projekt esetén a elméleti döntési tér tehát körülbelül 1,126 billiárd kombinációt foglal magában.
Ezek közül nem minden kombináció valójában megengedett. A törvényes kötelező feladatok, a költségvetési korlátozások, a projektek közötti függőségek és a rendelkezésre álló erőforrások szűkítik a döntési teret.
Ennek ellenére ez a nagyságrend jól szemlélteti, miért tudnak a hagyományos költségvetési tárgyalások csak egy kis részét vizsgálni az összes lehetséges beruházási portfóliónak.
A jóváhagyott költségvetés egy kiválasztott kombináció. Hogy ez a meghatározott célok és korlátozások keretein belül optimális-e, megfelelő matematikai vizsgálat nélkül nem állapítható meg.
3. Költségvetési szimuláció és egyidejű optimalizálás: a döntő különbség
Az önkormányzati pénzügyi tervezés és a matematikai portfólióoptimalizálás különböző feladatokat lát el.
A költségvetési szimuláció azt vizsgálja, hogy bizonyos feltételezések mellett hogyan alakulnak a bevételek, a kiadások, a beruházások, a hitelfelvételek, a likviditás és a következményi költségek.
A portfólióoptimalizálás ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a meghatározott korlátok között mely projektkombináció eredményezi a legnagyobb célhoz való hozzájárulást.
Ha mindkét megközelítést összekapcsoljuk, átfogóbb döntési alapot kapunk.
A költségvetési szimuláció a következő kérdésekre ad választ:
- Hogyan alakul az önkormányzati költségvetés több éven át?
- Milyen beruházási források állnak rendelkezésre?
- Milyen hatással vannak az adóbevételek változásai?
- Milyen hitelfelvételre van szükség?
- Hogyan alakulnak a kamat- és törlesztési terhek?
- Milyen járulékos költségek merülnek fel az új beruházások miatt?
A matematikai portfólióoptimalizálás választ ad a következő kérdésekre:
- Mely projekteket érdemes kiválasztani a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül?
- Mely kombináció eredményezi a legmagasabb meghatározott összhasznot?
- Mely intézkedések szorítják ki más projekteket?
- Hogyan befolyásolják a kötelező projektek az eredményt?
- Milyen alternatívák adódnak más költségvetési korlátok esetén?
- Melyik projektkombináció a leghatékonyabb a meghatározott korlátozások mellett?
A két megközelítés ötvözése lehetővé teszi nemcsak a költségvetés pénzügyi alakulásának szimulálását, hanem egyidejűleg a különböző befektetési portfóliók matematikai optimalizálását is.
Ennek feltétele, hogy a releváns pénzügyi és projektadatokat egy konzisztens modellben egyesítsük.
4. Gyakorlati példa: 50 projekt, 220 millió euró beruházási igény és mindössze 81 millió euró költségvetés
Egy város 81 millió eurós beruházási költségvetéssel rendelkezik.
Ugyanakkor 50 tervezett beruházási projekt áll fenn, amelyek teljes finanszírozási igénye 220 millió euró.
A beruházási igény tehát 139 millió euróval meghaladja a rendelkezésre álló költségvetést.
A város nem tudja az összes projektet egyszerre finanszírozni.
A klasszikus eljárás az, hogy a projekteket sürgősségük, politikai jelentőségük és a rendelkezésre álló költségvetési források alapján rangsorolják.
Egy rangsor azonban nem ad automatikusan választ arra a kérdésre, hogy melyik a legjobb kombináció.
A matematikai portfólióoptimalizálás segítségével megvizsgálható, hogy a 81 millió eurós költségvetési kereteken belül mely választás eredményezi a legnagyobb meghatározott összhasznot.
Ezen felül figyelembe vehetők a kötelező projektek, az erőforrás-korlátozások és a stratégiai súlyozások is.
Milyen kérdéseket vizsgálhatna meg közvetlenül a városi kincstárnok?
- Az 50 projekt közül melyik kombináció eredményezi a legnagyobb modellezett összhasznot 81 millió eurós költségvetés mellett?
- Mely projekteket választanák ki, ha a költségvetést 70 millió euróra csökkentenék?
- Milyen további intézkedések lennének lehetségesek 90 millió eurós költségvetés esetén?
- Hogyan változik a kiválasztás, ha bizonyos iskolai és infrastrukturális projekteket feltétlenül meg kell valósítani?
- Hogyan változik a portfólió, ha az oktatási vagy éghajlati hatásokra nagyobb súlyt helyeznek?
- Milyen hatással vannak a különböző beruházási kombinációk a következő évekre?
Az eredmények összehasonlíthatók az eredeti költségvetési tervvel.
Így láthatóvá válik, milyen gazdasági vagy társadalmi javulások lehetségesek az alapul vett modell keretein belül.
A városnak nem feltétlenül kell több pénzt költenie ahhoz, hogy a modellben kiszámított nagyobb összhatást elérje. Bizonyos körülmények között elegendő a meglévő beruházási projektek más kombinációja.
5. Mit jelent az „optimális” a települési költségvetésben?
A tisztán gazdasági beruházási döntésekkel ellentétben az önkormányzati költségvetésnek több célértéke is van.
A városnak pénzügyileg cselekvőképesnek kell maradnia, törvényes feladatait kell teljesítenie, és egyúttal a lehető legnagyobb társadalmi hasznot kell előállítania.
A releváns célértékek a következők lehetnek:
- Költségvetési stabilitás
- Befektetési és finanszírozási mozgástér
- Adósságállomány és kamatterhelés
- Oktatási és gondozási kapacitások
- Közlekedés és infrastruktúra minősége
- Lakhatási lehetőségek
- CO2-kibocsátás csökkentése
- Társadalmi hatás
- A település vonzereje
- Hosszú távú üzemeltetési és karbantartási költségek
Ahhoz, hogy a különböző projektkombinációkat matematikailag össze lehessen hasonlítani, a célértékeket következetesen kell meghatározni.
Az egyik lehetőség az, hogy a projekteket egy szabványosított hatásmodell alapján értékeljük.
Ezt követően a politikai vezetés meghatározhatja a súlyozásokat.
Egy példakénti modell a következő súlyozásokat alkalmazhatná:
- 40 % költségvetési stabilitás
- 20 % éghajlati hatás
- 20 % társadalmi hatás
- 20 % gazdasági fejlődés
Ezek a súlyozások csupán illusztratív példák. A tényleges prioritásokat az egyes önkormányzatoknak kell meghatározniuk.
Fontos továbbá, hogy a súlyozás előtt az alapul szolgáló hatásmutatókat összehasonlítható skálára hozzák.
A matematikai optimum mindig a meghatározott célok, értékelési modellek és korlátozások keretein belül a legjobb megoldás – nem pedig a politikai értékítéletektől független, objektív igazság.
6. Kötelező feladatok és jogszabályi előírások: ami nem képezi tárgyalási alapot
Az önkormányzati költségvetés-optimalizálás során a törvényi kötelezettségeket nem szabad úgy kezelni, mint a szabadon választható beruházási alternatívákat.
A kötelező feladatokat, a kötelező biztonsági intézkedéseket és az egyéb jogilag előírt kiadásokat figyelembe kell venni a modellezés során.
Egy lehetséges megközelítés az, hogy a kötelező projekteket előre meghatározzuk.
Az ehhez szükséges forrásokat a pénzügyi modell figyelembe veszi.
A fennmaradó költségvetés ezután a rendelkezésre álló projektek optimalizálására fordítható.
Alternatív megoldásként a kötelező projektek kötelező korlátozásokként is beépíthetők az optimalizációs modellbe.
Ezzel biztosítható, hogy a matematikai keresés csak a megengedett költségvetési változatokat vegye figyelembe.
További korlátozások lehetnek:
- önkormányzati jogi előírások
- Az adott szövetségi tartomány költségvetési jogi követelményei
- Már vállalt szerződéses kötelezettségek
- Támogatási jogi célhoz kötöttségek
- A rendelkezésre álló hitel- és finanszírozási mozgástér
- Személyzeti és műszaki végrehajtási kapacitások
- A projekttől függő tényezők
A matematikailag optimalizált költségvetési tervezésnek jogilag megengedettnek, pénzügyileg életképesnek és szervezeti szempontból megvalósíthatónak kell lennie.
7. A támogatások optimalizálása: Miért lehet döntő jelentőségű a projektek kombinálása
A támogatások fontos szerepet játszanak a települési beruházásokban.
A szövetségi kormány, a tartományok és az Európai Unió különböző intézkedésekre támogatási programokat biztosítanak.
A támogatások jelentősen megváltoztathatják egy projekt gazdasági vonzerejét.
Ugyanakkor a támogatások gyakran bizonyos feltételekhez kötöttek.
Például:
- Támogatható beruházási típusok
- Az önkormányzat saját részvállalása
- Határidők és jóváhagyási időszakok
- Célhoz kötöttség
- Kombinációs és kumulációs szabályok
- Műszaki vagy ökológiai minimumkövetelmények
A matematikai portfólióoptimalizálás figyelembe veheti ezeket a feltételeket, amennyiben azokat adatokként és korlátozásokként modellezik.
Ezáltal összehasonlíthatók a különböző projektkombinációk, figyelembe véve azok támogatási hatásait.
Egy kisebb egyedi hatással rendelkező projekt például különösen vonzóvá válhat, ha a magas támogatási arány miatt csak korlátozott önrészt igényel az önkormányzat részéről.
Ezzel szemben egy látszólag kedvező projekt hosszú távon magas önkormányzati utólagos költségeket okozhat.
A döntő tényező ezért nem csupán a támogatás mértéke, hanem a támogatott projektkombináció teljes gazdasági és társadalmi hozzájárulása.
8. Többéves költségvetési tervezés: Miért kell a legjobb projektet is a megfelelő időpontban megvalósítani
Az önkormányzati beruházási döntések hatása gyakran több költségvetési évre is kiterjed.
Egy új iskolaépítés például az első évben tervezési költségeket, a következő években építési költségeket, a befejezés után pedig tartós üzemeltetési költségeket okozhat.
Egy reális költségvetési szimulációnak figyelembe kell vennie ezeket az időbeli összefüggéseket.
A releváns mutatók a következők lehetnek:
- Befektetési kiadások költségvetési évenként
- Támogatások beáramlása
- Hitelfelvételek
- Kamat- és törlesztőrészletek
- Személyzeti költségek
- Üzemeltetési és karbantartási költségek
- A projekt időtartama
- Az intézkedések közötti összefüggések
Ha több időszakra kiterjedő optimalizációs modellt alkalmazunk, a projekttervezést időbeli korlátok szempontjából is megvizsgálhatjuk.
Ez egy fontos kiegészítő kérdést vet fel:
Mely projekteket nem csupán ki kell választani, hanem mely költségvetési években kell megvalósítani?
Az időbeli optimalizáláshoz azonban megfelelő adatokra és olyan modellre van szükség, amely kifejezetten figyelembe veszi a projektek kezdetét, időtartamát és az egyes évekre vonatkozó pénzügyi korlátokat.
9. Alternatív költségek: Mennyibe kerül egy politikai prioritás?
A helyi politikának olyan döntéseket kell hoznia, amelyek nem kizárólag gazdasági mutatókon alapulnak.
A demokratikus legitimáció, a társadalmi szükségletek és a politikai célkitűzések elengedhetetlen elemei a költségvetési tervezésnek.
A matematikai optimalizálás azonban segíthet abban, hogy a különböző döntések hatásait átláthatóbbá tegyük.
Tegyük fel, hogy egy város rendelkezik egy kiszámított beruházási portfólióval.
A városi tanács ezt követően úgy dönt, hogy kötelezően felvesz egy további projektet.
Ezáltal megváltozik a többi intézkedésre rendelkezésre álló költségvetés.
A portfóliót újra optimalizálják.
A két forgatókönyv összehasonlítása rávilágíthat arra, hogy:
- Mely egyéb projektek esnek ki
- Hogyan változik az összességében elérhető hatás
- Milyen további következményi költségek merülnek fel
- Milyen hatások jelentkeznek a finanszírozásra
- Hogyan változnak a meghatározott hatékonysági mutatók
A modellezett eredmények közötti különbség a kiegészítő előírás gazdasági vagy társadalmi alternatív költségként értelmezhető.
Ennek feltétele, hogy a célértékek és az értékelési mércék konzisztensek maradjanak.
A politika továbbra is dönt a célokról és a prioritásokról. A matematika pedig érthetővé teszi a különböző alternatívák következményeit.
10. Ex ante helyett ex post: a költségvetési döntések javítása a végrehajtás előtt
A helyi pénzügyi ellenőrzés többek között azt vizsgálja, hogy a közpénzeket jogszerűen, gazdaságosan és célszerűen használják-e fel.
Ennek az ellenőrzésnek egy jelentős része a végrehajtás után vagy közben történik.
A beruházási projektek kiválasztására azonban már korábban kerül sor.
Pontosan itt jön képbe az ex ante optimalizálás.
Megvizsgálja a lehetséges beruházási kombinációkat, mielőtt pénzügyi kötelezettségeket vállalnának vagy a projekteket elindítanák.
Így a különböző költségvetési változatok már korai szakaszban összehasonlíthatók egymással.
Például:
- A közigazgatás költségvetési tervezete
- Matematikailag optimalizált projektkombináció
- Politikai szempontok szerint kiigazított projektkombináció
- Befektetési portfólió csökkentett költségvetés mellett
- Befektetési portfólió kiegészítő támogatásokkal
Az eredmények alapján megalapozottabb vita folytatható a gazdasági és társadalmi célok közötti konfliktusokról.
Az ex ante optimalizálás nem helyettesíti a költségvetési ellenőrzést. Kiegészíti azt egy matematikai döntési alapmal a tőke lekötése előtt.
11. StratePlan: mesterséges intelligencián alapuló matematikai portfólióoptimalizálás önkormányzati beruházásokhoz
A StratePlan-t komplex befektetési és projektportfóliók matematikai optimalizálására fejlesztették ki.
A technológia az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencián alapuló optimalizálási megközelítésekkel.
A középpontban nem az egyes projektek elszigetelt értékelése áll, hanem azok lehetséges kombinációinak vizsgálata.
Egy alapvető gazdasági optimalizációs modellhez kezdetben mindössze három adat szükséges projektenként:
- Projekt-ID: A beruházás egyértelmű azonosítója
- Kiadások: Tervezett kiadások, illetve beruházások
- Bevétel: várható bevételek vagy gazdasági hozamok
Ezen felül meg kell határozni a rendelkezésre álló beruházási költségkeretet.
Az adatok például egy meglévő Excel-projektlistából vihetők át.
A „Maximize Net Contribution” (Nettó hozzájárulás maximalizálása) esetén a hangsúly a várható nettó hozzájárulás maximalizálásán van a meghatározott korlátok keretein belül.
Kiegészítésképpen a portfólió ROI-ja is feltüntethető gazdasági mutatóként.
Azoknál a kommunális hatáscéloknál, amelyek nem közvetlenül euróban fejezhetők ki, további értékelési paraméterekre és egy megfelelő hatásmodellre van szükség.
A kiterjesztett optimalizációs modellek többek között a következő szempontokat vehetik figyelembe:
- Stratégiai súlyozások
- Kötelező projektek
- Projektfüggőségek
- Erőforrás- és kapacitáskorlátozások
- Többéves költségvetési előirányzatok
- Időbeli korlátozások
- Kockázati és fenntarthatósági kritériumok
Ezen követelmények konkrét figyelembevétele azt feltételezi, hogy azok az adott modellben műszakilag és szakmailag is megjelenjenek.
A StratePlan így lehetővé teszi az átmenetet a pusztán projektpriorizálástól a matematikailag támogatott befektetési portfóliók kiválasztásáig.
12. Élőben a városi tanácsban: Mely költségvetési kérdéseket lehet matematikailag vizsgálni?
A költségvetési szimuláció és a portfólióoptimalizálás kombinációja különösen releváns, ha különböző politikai és pénzügyi forgatókönyveket hasonlítunk össze egymással.
A. forgatókönyv: A meglévő beruházási költségvetés
A városi kincstárnok azt kérdezi:
„A 50 projektünk közül melyik kombinációja eredményezi a rendelkezésre álló beruházási költségvetés keretein belül a legmagasabb meghatározott összhasznot?”
A projekteket közösen modellezzük, és a meghatározott korlátozások figyelembevételével optimalizáljuk.
B. forgatókönyv: Csökkentett költségvetési források
A polgármester azt kérdezi:
„Mely intézkedéseket válasszuk, ha befektetési költségvetésünket 15%-kal kell csökkenteni?”
A költségvetési korlátot kiigazítjuk, és a portfóliót újraszámoljuk.
C. forgatókönyv: Az iskolai és oktatási beruházások prioritása
A városi tanács egyik tagja azt kérdezi:
„Hogyan változik a beruházási portfóliónk, ha nagyobb súlyt fektetünk az oktatási intézkedésekre?”
A vonatkozó hatásparamétereket kiigazítják, és új projektkombinációt számolnak ki.
D. forgatókönyv: A kötelező intézkedések kötelezően történő felvétele
A pénzügyi osztályvezető azt kérdezi:
„Milyen hatással jár, ha bizonyos infrastrukturális intézkedéseket kötelezően végre kell hajtani?”
Az érintett projekteket kötelező korlátozásokként vesszük figyelembe.
E. forgatókönyv: További támogatások
Egy bizottsági tag azt kérdezi:
„Milyen további intézkedéseket tudnánk végrehajtani, ha további támogatást ítélnének meg?”
A finanszírozási paramétereket kiigazítják, és a portfóliót az új feltételek szerint újra optimalizálják.
A költségvetési feltételezések módosítása. A projektkombináció újraszámítása. A pénzügyi és társadalmi hatások összehasonlítása. Megalapozottabb döntéshozatal.
13. Szervezeti előfeltételek: Hogyan vezethet be egy önkormányzat a matematikai optimalizálást?
A mesterséges intelligencián alapuló költségvetési optimalizálás bevezetése nem kizárólag technikai feladat.
Egyértelmű szervezeti és szakmai bevonást igényel.
A pénzügyi osztálynak az illetékes szakosított részlegekkel együtt meg kell határoznia, mely projekteket vesznek figyelembe, és mely adatok állnak rendelkezésre.
Ezenkívül a jogi és politikai előírásokat is átlátható módon modellezni kell.
A bevezetési folyamat öt lépésből áll.
1. lépés: A beruházási projektek összevonása
Az önkormányzat közös áttekintést készít az összes releváns beruházási intézkedésről.
Kiindulási pontként szolgálhatnak a meglévő Excel-listák vagy más strukturált projektadatok.
2. lépés: A pénzügyi keretfeltételek meghatározása
A pénzügyi osztály meghatározza a rendelkezésre álló költségvetést, valamint az adott modellre vonatkozó pénzügyi korlátozásokat.
3. lépés: Kötelező projektek és függőségek felmérése
Figyelembe veszik a jogilag kötelező intézkedéseket, a már vállalt kötelezettségeket és a releváns projektfüggőségeket.
4. lépés: Gazdasági és társadalmi célok meghatározása
Az önkormányzat meghatározza, mely célértékeket kell optimalizálni, és hogyan lehet a különböző hatásokat összehasonlíthatóvá tenni.
5. lépés: A portfóliók kiszámítása és politikai értékelése
A kiszámított projektkombinációkat összehasonlítják a korábbi tervekkel.
Az eredmények döntéshozatali alapul szolgálnak a közigazgatás, a bizottságok és a városi tanács számára.
A matematikai optimalizálás nem helyettesíti sem az önkormányzati hatásköröket, sem a demokratikus döntéshozatali eljárásokat. Kiegészítő, átlátható alapot teremt azok gyakorlásához.
14. Mit jelent a mesterséges intelligencián alapuló költségvetési optimalizálás Frankfurt, Köln, Worms és más városok számára?
Az önkormányzatok jelentősen eltérnek egymástól a lakosságszám, a pénzügyi erejük, a beruházási igényeik és a jogi keretfeltételek tekintetében.
A matematikai alapkérdés azonban hasonló.
A tervezett beruházási intézkedések mely kombinációja eredményezi a rendelkezésre álló források keretein belül a legnagyobb meghatározott összhasznot?
A nagyvárosok esetében már a gazdasági hozzájárulás százalékos változásának kis mértéke is jelentős abszolút összegeket érinthet.
Egy milliárd eurós modellezett beruházási volumen esetén egy százalék számítás szerint 10 millió eurót jelent.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a portfólióoptimalizálás automatikusan 1 százalékos megtakarítást vagy ennek megfelelő költségvetési forrás felszabadulását eredményezné.
Ráadásul a magasabb társadalmi hatékonysági index sem egyenértékű feltétlenül pénzügyi megtakarítással.
A tényleges fejlesztési lehetőségeket a konkrét projekt- és költségvetési adatok alapján kell kiszámítani.
Olyan városok esetében, mint Frankfurt, Köln vagy Worms, például a következő kérdések merülhetnek fel:
- Mely iskolai és infrastrukturális intézkedések kombinációja eredményezi a befektetési költségvetés keretein belül a legnagyobb meghatározott hatást?
- Hogyan lehet a települési ingatlanberuházásokat gazdaságilag hatékonyabban kombinálni?
- Mely intézkedéseket kell előnyben részesíteni szűkös költségvetési források esetén?
- Mely projekteket érdemes a támogatások és a követő költségek figyelembevételével ésszerűen közösen megvalósítani?
- Hogyan változik a beruházási portfólió a különböző politikai prioritások függvényében?
A gazdasági hatékonyság nem feltétlenül a kiegészítő költségvetési forrásokban rejlik, hanem esetleg a már tervezett intézkedések jobb kiválasztásában és kombinálásában.
15. A városi kincstárnok mint stratégiai portfólió-tervező
Az önkormányzati pénzügyi osztály szerepe messze túlmutat a puszta könyvelésen.
A városi kincstárnokok és a pénzügyi osztályvezetők felelősek az önkormányzat pénzügyi irányításáért, és meghatározó szerepet játszanak a stratégiai költségvetési döntések előkészítésében.
A matematikai portfólióoptimalizálás kiegészítheti ezt a szerepet.
Ahelyett, hogy kizárólag bemutatná, mely projektek megvalósíthatók pénzügyileg, a pénzügyi osztály szisztematikusan összehasonlíthatja a különböző beruházási kombinációkat.
Ez új lehetőségeket teremt:
- Az alternatív költségvetési portfóliók átlátható összehasonlítása
- A gazdasági célok közötti ütközések nyomon követhető értékelése
- A modellezett alternatív költségek számszerűsítése
- A politikai prioritások összehasonlítása
- Különböző költségvetési korlátozások vizsgálata
- A költségvetési tárgyalások alaposabb előkészítése
Ezzel a kincstár nem válik a politikai döntések helyettesítőjévé.
A pénzügyi osztály egy további eszközt kap, amellyel láthatóvá teheti a döntések pénzügyi és társadalmi következményeit.
Az egyes költségvetési tételek kezeléséből az egész önkormányzati beruházási portfólió adat- és modellalapú irányítása válhat.
16. Következtetés: Az önkormányzati költségvetés-tervezéshez több kell, mint a prioritások meghatározása
A városok és a települések jelentős pénzügyi és szervezési kihívásokkal szembesülnek.
A növekvő beruházási igények, a korlátozott költségvetési források, a szakképzett munkaerőhiány és a hosszú távú infrastrukturális kötelezettségek egyre nagyobb követelményeket támasztanak az önkormányzati döntéshozatalra.
Az egyes projektek klasszikus prioritásba rendezése továbbra is fontos.
Ez azonban nem ad automatikusan választ arra a kérdésre, hogy a rendelkezésre álló beruházási alternatívák mely kombinációja eredményezi a legnagyobb meghatározott összhozzájárulást.
50 projekt esetén elméletileg több mint egy billiárd lehetséges kombináció jön létre.
Ezt a döntési teret további bizottsági ülésekkel vagy egy hosszabb prioritási listával nem lehet teljes mértékben áttekinteni.
A matematikai portfólióoptimalizálás lehetővé teszi az alternatív projektkombinációk szisztematikus vizsgálatát.
Költségvetési szimulációval összekapcsolva összehasonlíthatók a pénzügyi keretfeltételek, a költségvetési változások és a stratégiai prioritások.
A StratePlan ehhez az operációkutatás módszereit ötvözi a mesterséges intelligencia által támogatott megközelítésekkel.
A politikai döntés továbbra is a demokratikusan legitimált felelősök kezében marad.
A matematikai számítás további alapot nyújt az alternatívák átlátható értékeléséhez.
A városi kincstárnokok számára ezért nem csupán az a döntő kérdés: Mely projekteket tudjuk finanszírozni?
Hanem: projektjeink mely kombinációja eredményezi a rendelkezésre álló költségvetési források felhasználásával a legnagyobb gazdasági és társadalmi összhasznot?
StratePlan – Ugyanazok a projektek. Optimális kombináció. Több eredmény.
GYIK – Városi kincstárnokok számára készült AI-megoldás és önkormányzati költségvetés-optimalizálás
Mi az a városi kincstárnokok számára készült AI-megoldás?
A városi kincstárnokok számára készült AI-megoldás támogatja az önkormányzati pénzügyi vezetőket a komplex költségvetési és beruházási döntések elemzésében és optimalizálásában.
A matematikai portfólióoptimalizálás keretében különböző projektkombinációkat vizsgálnak meghatározott költségvetési, erőforrás- és hatékonysági korlátok mellett.
Optimalizálhatja-e a mesterséges intelligencia az önkormányzati költségvetést?
A mesterséges intelligencián alapuló matematikai optimalizálás segíthet a települési beruházási projektek kiválasztásának javításában.
A számítás meghatározott célok, projektadatok és korlátozások alapján történik.
A költségvetés teljes körű optimalizálásához emellett figyelembe kell venni a vonatkozó önkormányzati jogi és pénzügyi keretfeltételeket is.
Mi a különbség a költségvetési szimuláció és a költségvetés-optimalizálás között?
A költségvetési szimuláció bizonyos feltételezések és döntések pénzügyi hatásait vizsgálja.
A költségvetési optimalizálás ezzel szemben olyan projektkombinációt keres, amely a meghatározott korlátok között a lehető legjobban teljesíti a kitűzött célt.
Mindkét megközelítés összekapcsolható.
Miért adódik 50 projekt esetén több mint egy billiárd kombináció?
Ha minden projektet vagy kiválaszthatunk, vagy elvethetünk, akkor N projekt esetén elméletileg 2^N lehetséges kombináció jön létre.
50 projekt esetén ez 2^50 = 1 125 899 906 842 624 kombinációt jelent.
Minden 2^N kombinációt külön-külön ki kell számolni?
Nem.
A modern matematikai optimalizálási módszerek hatékonyan képesek vizsgálni a nagy döntési tereket anélkül, hogy minden elméletileg lehetséges kombinációt külön-külön teljes mértékben kiértékelnének.
Képes-e a mesterséges intelligencia objektíven meghatározni a legjobb költségvetési kombinációt?
Egy matematikai optimum meghatározható egy definiált modell keretein belül.
Az értékelés azonban a meghatározott céloktól, súlyozásoktól, adatoktól és korlátozásoktól függ.
Ez nem helyettesíti a politikai és társadalmi értékdöntéseket.
Hogyan veszik figyelembe a törvényben előírt kötelező feladatokat?
A kötelező intézkedéseket előre meg lehet határozni, vagy szigorú korlátozásokként be lehet építeni az optimalizációs modellbe.
Így csak azokat a projektkombinációkat veszik figyelembe, amelyek megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
Be lehet vonni a támogatásokat az optimalizálásba?
Igen, feltéve, hogy a támogatási arányokat, a saját részarányokat, a célhoz kötött felhasználást és egyéb támogatási feltételeket adatokként és korlátozásokként modellezzük.
Így a különböző beruházási kombinációk összehasonlíthatók, figyelembe véve a támogatások hatását.
Figyelembe vehetők-e a települési utólagos költségek?
Igen, feltéve, hogy a szükséges adatok rendelkezésre állnak, és az optimalizációs modell ennek megfelelően van kialakítva.
Ide tartoznak például az üzemeltetési, személyzeti, energia-, karbantartási és finanszírozási költségek.
A StratePlan a társadalmi hatásokat is optimalizálni tudja?
A társadalmi hatások figyelembe vehetők, ha megfelelő hatásmutatókat határoznak meg, és azokat egy konzisztens értékelési modellbe építik be.
Ide tartozhatnak például az oktatási, az éghajlati vagy a társadalmi hatások.
Milyen adatokra van szüksége a StratePlan-nek az első optimalizáláshoz?
Egy alapvető gazdasági optimalizációs modellhez először három adat szükséges minden egyes projekthez:
- Projekt-ID
- Kiadások – tervezett kiadások
- Bevételek – várható bevételek, illetve gazdasági megtérülés
Ezen felül meg kell határozni a rendelkezésre álló beruházási költségkeretet.
A bonyolultabb önkormányzati modellek további korlátozásokat és hatásparamétereket is figyelembe vehetnek.
Az optimalizálás több költségvetési évet is figyelembe vehet?
Többéves elemzések lehetségesek, ha a modellben figyelembe veszik a megfelelő időbeli adatokat és korlátozásokat.
Ide tartoznak például az éves beruházási költségvetések, a projekt futamideje és a későbbi költségek.
Az AI felváltja a városi kincstárnokot vagy a városi tanácsot?
Nem.
A politikai és jogi felelősség továbbra is az illetékes önkormányzati szerveknél marad.
A matematikai optimalizálás átlátható számításokkal és különböző forgatókönyvek összehasonlításával támogatja a döntéshozatalt.
Mekkora a lehetséges megtakarítási potenciál?
A gazdasági javulási potenciál a konkrét projektlistától, a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól, a korlátozásoktól és a meghatározott célértékektől függ.
Ebből nem lehet általános megtakarítási arányt levezetni.
Az optimalizálás a meglévő költségvetés keretein belül mind gazdasági javulást, mind pedig nagyobb társadalmi hatást eredményezhet.
A matematikai költségvetési optimalizálás kisebb városok számára is alkalmas?
Igen.
A döntő tényező nem annyira a lakosságszám, mint inkább a versengő beruházási projektek száma és a döntés összetettsége.
Már viszonylag kis projektportfóliók esetében is nyújthat a matematikai optimalizálás további ismereteket.
Mi a legfontosabb tanulság a városi kincstárnokok és polgármesterek számára?
Az egyes beruházási projektek rangsorolása nem vezet automatikusan a legjobb átfogó megoldáshoz.
A matematikai portfólióoptimalizálás lehetővé teszi, hogy meghatározott költségvetési és hatékonysági korlátok mellett szisztematikusan vizsgáljuk az alternatív projektkombinációkat.
A döntő kérdés a következő: az egyes beruházási döntéseket kezeljük – vagy az egész önkormányzati beruházási portfóliót optimalizáljuk?
Mennyivel nagyobb hatást lehet elérni az önkormányzati beruházási költségvetésből?
Vizsgálja meg, hogy a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül a tervezett beruházási projektjei közül mely kombinációval érhető el a legnagyobb meghatározott összhatás.
Hasonlítsa össze eddigi projekttervezését a matematikailag optimalizált alternatívákkal, és vizsgálja meg, hogy a meglévő intézkedések más összeállítása nagyobb gazdasági vagy társadalmi hasznot eredményezhet-e.
Akár 15 projektet is ingyenesen optimalizálhat.