A beruházási költségtervezés újragondolása: Hogyan optimalizálhatják a vállalatok beruházási költségvetésüket
A hagyományos CAPEX-tervezés gyakran egy látszólag egyszerű kérdéssel kezdődik:
Milyen beruházásokat szeretnénk megvalósítani a következő évben?
Az üzletágak bejelentik a projekteket. Elkészülnek az üzleti tervek. Összegyűjtik a beruházási összegeket. A projekteket értékelik és rangsorolják. Ezután a portfóliót összehasonlítják a rendelkezésre álló költségvetéssel.
De amint a beruházási költségvetés nem elegendő az összes gazdaságilag ésszerű projekt megvalósításához, a feladat jellege megváltozik.
A tervezésből kiválasztás lesz.
A kiválasztásból tőkeallokáció lesz.
A tőkeallokáció pedig matematikai döntési problémává válik.
A döntő kérdés ezért nem csupán az, hogy mely projektek fontosak, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló projektek és a meglévő beruházási költségvetés mely kombinációja eredményezi a legnagyobb hatást.
Tartalomjegyzék
- Miért ütközik a klasszikus CAPEX-tervezés korlátokba
- A beruházási költségvetés mint szűkös erőforrás
- A CAPEX-projektek prioritásainak meghatározása: miért nem elegendő egy rangsor
- A CAPEX-költségvetés optimalizálása a puszta elosztás helyett
- A beruházási tervezés optimalizálása
- Mi történik, ha a költségvetés megváltozik?
- A CAPEX-tervezéstől a CAPEX-döntéshozatalig
- CAPEX-tervezés a StratePlan segítségével
Miért ütközik a klasszikus CAPEX-tervezés korlátokba?
Sok vállalatnál a CAPEX-tervezés kezdetben decentralizáltan zajlik.
A gyárak, üzletágak vagy szakosított részlegek jelentik be beruházási igényeiket. A pénzügyi osztály konszolidálja az adatokat. Az üzleti eseteket megvizsgálják, majd a vezetés dönti el, mely projekteket finanszírozzák.
Ez a folyamat alapvetően érthető.
A kihívás akkor jelentkezik, amikor több gazdaságilag vagy stratégiailag ésszerű projekt áll rendelkezésre, mint amennyi tőke rendelkezésre áll.
Ekkor válogatni kell.
Gyakran a projekteket a ROI, az NPV, a stratégiai relevancia, a sürgősség vagy egyéb kritériumok alapján értékelik.
Ezek az értékelések alapján kialakítják a prioritási sorrendet.
A prioritások meghatározása azonban még nem feltétlenül ad választ a portfólióval kapcsolatos döntő kérdésre:
Melyik projektkombinációnk használja ki összességében a legjobban a rendelkezésre álló beruházási költségvetést?
A beruházási költségvetés mint szűkös erőforrás
A beruházási költségvetés egy korlátot jelent.
Tegyük fel, hogy egy vállalat 100 millió eurós beruházási költségvetéssel rendelkezik.
A benyújtott projektek összesen azonban 160 millió eurót igényelnek.
Ez azt jelenti, hogy 60 millió euró értékű beruházást egyelőre nem lehet megvalósítani.
A klasszikus kérdés így hangzik:
„Mely projekteket szüntetjük meg?”
Egy másik szemszögből a kérdés így hangzik:
„Melyik projektkombinációnk hozza a legnagyobb gazdasági hasznot a rendelkezésre álló 100 millió euróból?”
Ez a nézőpontváltás döntő jelentőségű.
Mivel a beruházási költségvetést már nem kizárólag korlátként tekintik.
Erőforrássá válik, amelynek elosztását optimalizálni lehet.
Aki optimalizálni szeretné a beruházási költségvetését, annak ezért nem feltétlenül kell növelnie a költségvetést.
Az első befolyásoló tényező a portfólió összetételében rejlik.
A CAPEX-projektek prioritásainak meghatározása: Miért nem elegendő egy rangsor?
A CAPEX-projektek prioritásainak meghatározása a beruházási tervezés fontos eleme.
Egy prioritási lista önmagában azonban még nem garantálja az optimális teljes portfóliót.
Ennek oka a kombinációban rejlik.
Tegyük fel, hogy az A projekt 20 millió eurót igényel.
A B projekt 12 millió eurót igényel, a C projekt pedig további 8 millió eurót.
Az A projekt önmagában véve a legmagasabb prioritással bírhat.
Ha azonban a B és a C projekt együttesen ugyanazzal a 20 millió euróval nagyobb gazdasági összhozzájárulást eredményez, akkor kombinációjuk előnyösebb lehet a vállalat számára.
Ehhez jönnek még a valós körülmények is.
A projektek egymástól függhetnek.
Bizonyos beruházásokat feltétlenül végre kell hajtani.
Az erőforrások korlátozottak lehetnek.
A beruházások kizárhatják egymást.
Bizonyos üzemek vagy üzletágak minimális költségvetést igényelhetnek.
Aki rangsorolni szeretné a beruházási projekteket, annak ezért figyelembe kell vennie azt is, hogy a projektek hogyan hatnak egymásra a teljes portfólión belül.
A prioritás meghatározása a sorrendet értékeli. Az optimalizálás a kombinációt értékeli.
A CAPEX-költségvetés optimalizálása a puszta elosztás helyett
A CAPEX-költségvetés optimalizálása azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló tőkét nem csupán a projektek között osztjuk el, hanem összehasonlítjuk a különböző portfólióösszetételeket.
Ehhez például a következő információkat lehet figyelembe venni:
Befektetési összeg (kiadások)
Várható gazdasági hozzájárulás (bevételek)
Költségvetési igény
Erőforrásigény
Időtartam
A projekt függőségei
Stratégiai irányelvek
További korlátozások
Ezen az alapon kiszámítható, hogy a beruházási projektek melyik megengedett kombinációja felel meg a legjobban a meghatározott vállalati célnak.
Így optimalizálható a CAPEX-költségvetés anélkül, hogy előzetesen további tőkét kellene rendelkezésre bocsátani.
Ebben az esetben a teljesítménynövelés nem egy nagyobb költségvetésen múlik.
A teljesítménynövelő tényező a meglévő költségvetés jobb elosztásában rejlik.
A beruházási tervezés optimalizálása
A modern beruházási tervezésnek ezért többet kell nyújtania, mint pusztán a projektek összegyűjtését, értékelését és a költségvetéshez való igazítását.
Láthatóvá kell tennie a különböző döntési lehetőségeket.
Ez azt jelenti, hogy nem csupán tervet kell készíteni, hanem az alternatívákat is kiszámíthatóvá kell tenni.
Melyik kombináció ésszerű egy 100 millió eurós költségvetés esetén?
Hogyan változik a portfólió 90 millió eurós költségvetés esetén?
Mely további projektek válnak relevánssá 110 millió euró esetén?
Milyen hatással jár egy új erőforrás-korlátozás?
Mi változik, ha egy stratégiailag fontos projektet feltétlenül figyelembe kell venni?
Aki optimalizálni szeretné befektetési tervezését, ne csak akkor válaszoljon ezekre a kérdésekre, miután a tervet már jóváhagyták.
Ezeknek a kérdéseknek a tervezési folyamat szerves részét kell képezniük.
Mi történik, ha a költségvetés megváltozik?
A valóságban a CAPEX-tervezés ritkán marad változatlan.
A piacok a vártaktól eltérően alakulnak. A forgalom változik. A projektek drágulnak. A beruházások késedelmet szenvednek. Új követelmények merülnek fel. A stratégiai prioritások eltolódnak.
Egy 100 millió eurós tervezett CAPEX-költségvetés hirtelen 90 millió eurósra csökkenhet.
Vagy a vezetőség úgy dönt, hogy további 10 millió eurót bocsát rendelkezésre.
Ekkor azonnal új kérdések merülnek fel:
Mely projekteket kell elhagyni a 10 százalékkal csökkentett költségvetés miatt?
Mely kombináció biztosítja a legnagyobb gazdasági hasznot az új feltételek mellett?
Mennyire változik a várható eredményhozzájárulás?
Milyen további hasznot hoz a további 5 vagy 10 millió eurós beruházási költségvetés?
Mely projektek kerülnének be legközelebb a portfólióba, ha további tőke állna rendelkezésre?
A matematikai alapú beruházási tervezés segítségével ezek a forgatókönyvek kiszámíthatóvá és egymással összehasonlíthatóvá válnak.
Így a statikus éves tervezésből dinamikus döntési tér alakul ki.
A CAPEX-tervezéstől a CAPEX-döntéshozatalig
A modern beruházási tervezés valódi értéke nem egy újabb táblázatból vagy egy további irányítópultból származik.
Hanem a jobb CAPEX-döntéshozatalból származik.
A vezetésnek nem csupán meg kell vitatnia a különböző feltételezéseket, hanem ki is kell tudnia számolnia azok hatását a teljes portfólióra.
Mi történik, ha kevesebb a költségvetés?
Mi történik, ha nagyobb a költségvetés?
Mi történik, ha egy projektet feltétlenül figyelembe kell venni?
Mi történik, ha a várható gazdasági hozzájárulás megváltozik?
Mi történik, ha egy erőforrás már nem áll rendelkezésre?
Minden változás más projektkombinációhoz vezethet.
Pontosan ezért nem szabad, hogy a modern CAPEX-tervezés egy egyszer elkészített prioritási listával záruljon.
Lehetővé kell tennie a különböző döntések kiszámíthatóságát és összehasonlíthatóságát.
CAPEX-tervezés a StratePlan segítségével
A StratePlan segítségével pontosan ezt a megközelítést követjük.
A meglévő ERP-, pénzügyi-, PPM-, Excel- vagy adatbázis-struktúrák továbbra is biztosíthatják az operatív adatbázist.
A StratePlan a döntéshozatali szinten épít ezekre.
A projektek, beruházások, gazdasági haszon és korlátozások alapján kialakul egy matematikailag kiszámítható döntési tér.
A vállalatok összehasonlíthatják a különböző költségvetési változatokat és portfólió-összetételeket, és így optimalizálhatják beruházási tervezésüket.
Online Decision Service szolgáltatásunk segítségével kihasználható ez a döntéshozatali intelligencia anélkül, hogy először saját optimalizáló rendszert kellene kifejleszteniük.
Így a klasszikus kérdés:
„Mely projektek férnek még bele a költségvetésünkbe?”
egy lényegesen hatékonyabb kérdéssé válik:
„Mely projektkombináció eredményezi a legnagyobb hatást a rendelkezésre álló költségvetésünkkel?”
Ez a különbség a költségvetés-elosztás és az optimalizált tőkeallokáció között.
És pontosan itt kezdődik számunkra a modern CAPEX-tervezés.
Döntéshozatali intelligencia mindenkinek.
Ugyanaz a költségvetés. Jobb allokáció. Jobb eredmény.
Ne higgy nekünk. Számold ki magad!
